Bővül az ALMA: komplex molekulák megfigyelésére is lehetőség lesz

Az ALMA rádiótávcsöveinek egy része

A megfigyelhető hullámhossztartományt szélesítve komplex molekulák megfigyelésének lehetőségével bővül az ALMA.

Létrejött a megállapodás az Atacama Large Millimeter/submillimeter Array (ALMA) utolsó vevőegységeinek legyártásáról és üzembe helyezéséről. Az ESO partnerségével működtetett ALMA a rádióhullámok milliméteres és szubmilliméteres elektromágneses hullámhossztartományában vizsgálja a világegyetemet. Az ALMA 66 antennájának mindegyike több rendkívül érzékeny rádióvevő-egységgel van felszerelve, amelyek az elektromágneses spektrum mikrohullámú tartományának egy-egy keskeny szeletében érzékenyek. Az új vevőegységek az úgynevezett 2-es hullámsávban (Band 2), a 2,6–4,5 mm hullámhossztartományban fognak működni.

Egy prototípus-egység sikeres tesztjeit követően az ALMA vezető testülete hozzájárult a gyártás-előkészítő fázis megkezdéséhez. Ebben a lépésben hat vevőegységet fognak elkészíteni. Ha minden rendben megy, akkor ezeket a teljes készlet gyártása követheti, amiből majd a 66 antenna mindegyikére fog jutni vevőegység. Az utolsó fázist azonban meg kell előznie az első új egységek minőségvizsgálatának, valamint a nagyobb sorozatú gyártási kapacitás biztosításának.

Az ALMA (Atacama Large Millimeter/submillimeter Array) távcsőrendszer a déli égbolt alatt Forrás: ESO/B. Tafreshi (twanight.org)

Az új vevőegységekkel az ALMA még az eddigieknél is sokoldalúbb tudományos berendezéssé fog válni. A csillagászok eszköztára fontos mérési lehetőségekkel bővül majd a csillagok közti térben található ritka, sugárzással átjárt hideg csillagközi anyag vizsgálatának terén. A 2-es hullámsávval az ALMA a bolygókeletkezési korongoktól a galaxisokig különböző kozmikus körülmények között előforduló csillagközi por vizsgálatában is hatékonyabbá fog válni. A bővítés továbbá előrelépést fog hozni a távoli, nagy vöröseltolódású világegyetem megfigyelésében is. A fejlesztés révén a közeli világegyetemben pedig a bonyolult, nehéz molekulák megfigyelési lehetőségei fognak javulni.

Az ALMA rádiótávcsöveinek egy része Forrás: Origo

A 2-es hullámsávú vevőegységeket a Holland Csillagászati Kutatóintézetből (Netherlands Research School for Astronomy – NOVA), a svéd Chalmers Egyetemből (Göteborg), valamint az olasz Nemzeti Asztrofizikai Kutatóintézetből (INAF) álló konzorcium fogja elkészíteni. A vevőegységek bizonyos alkatrészeinek tervezésében és elkészítésében részt vesznek az ALMA partnerek is; a Japán Nemzeti Csillagászati Obszervatórium (National Astronomical Observatory of Japan – NAOJ), a Japán Nemzeti Rádióobszervatórium (National Radio Astronomy Observatory – NRAO), valamint az ESO és a Chilei Egyetem (Universidad de Chile). Az egységek tesztelését és rendszer-integrációját az ESO fogja elvégezni.

(Forrás: ESO)