Lovas balesetben, várandósan halt meg az első magyar királynő

Mária és Erzsébet II. Károly székesfehérvári koronázásán

Hatszázhuszonöt éve, 1395. május 17-én egy lovas balesetben halt meg I. Mária Anjou-házi királynő, aki első nőként ült a magyar trónon.

Tragédiák egész sora kísérte rövid életét

A rövid és tragikus életű Mária 1371-ben született Budán I. (Nagy) Lajos király és a bosnyák Kotromanić Erzsébet hercegnő harmadik lányaként (két nővére még kisgyerekként meghalt). A kiváló nevelést kapó Máriát apja már kétévesen feleségül ígérte IV. Károly német-római császár kisebbik fiának, Luxemburgi Zsigmondnak, de az eljegyzésre rokonságuk miatt csak 1379-ben, a pápai jóváhagyás után kerülhetett sor.

I. (Nagy) Lajos király legyőzi a török sereget, az uralkodó balkáni hadjárata során. Lajos a magyar történelem egyik legkiválóbb királya volt Forrás: Wikimedia Commons

A magyar és lengyel koronát is viselő Lajos, akinek csak lányai születtek,

élete utolsó éveiben komoly erőfeszítések árán mindkét országában elfogadtatta a nőági örökösödést.

A nagybeteg király a magyar és a lengyel koronát a fiúsított, tehát fiúörökössel azonos jogokat élvező Máriára és vőlegényére, Luxemburgi Zsigmondra hagyta.

I. (Anjou) Máriát 11 évesen koronázták Magyarország királynőjévé Forrás: Wikimedia Commons/Josef Kriehuber

A magyar rendek Lajos 1382. szeptember 10-én bekövetkezett halála után Máriát választották királlyá (titulusában a rex és nem a regina szót használták) és még aznap meg is koronázták.

Nagy Lajos csak komoly nehézségek árán tudta elismertetni a nőági trónöröklést Forrás: Wikimedia Commons/

Egy 1374-es megállapodás szerint a lengyel trón is Máriát illette volna,

de a lengyel főurak ragaszkodtak ahhoz, hogy uralkodójuk Krakkóban lakjon.

I. (Szent) Hedvig, Nagy Lajos leánya, és Mária lánytestvére a lengyelek királynőjeként Forrás: Wikimedia Commons

Mintegy kétéves huzavona után a trónt végül Mária húga, az 1997-ben szentté avatott Hedvig (Jadwiga) örökölte meg, ezzel megszűnt a magyar-lengyel perszonálunió.

Zűrzavaros viszonyok közepette koronázták magyar királynővé

Az első magyar királynő a megkoronázásakor csak 11 éves volt, így helyette régensként anyja kormányzott. A Garai Miklós nádor befolyása alatt álló, hatalmát egyre növelő Erzsébet ellenezte Mária és a cseh koronát birtokló Zsigmond házasságát, mert a német és cseh befolyás erősödésétől tartott.

Erzsébet királyné koronája, amit Nagy Lajos adományozott a feleségének Forrás: Wikimedia Commons/Tiberio

Az országban zűrzavaros állapotok uralkodtak, majd 1384-ben lázadás tört ki, miután Erzsébet képviselők útján Zsigmond helyett Lajossal, VI. (Őrült) Károly francia király fiával kötötte meg Mária házasságát.

A félreállított Zsigmond 1385 nyarán sereg élén érkezett Magyarországra

és november 1-jén kikényszerítette a házasságot, ami után a férjnek kiszemelt francia herceg visszalépett.

Luxemburgi Zsigmond, Mária férjének portréja Forrás: Wikimedia Commons

Nyugalom azonban ekkor sem köszöntött be, mert a "nőuralmat" ellenző, a Horváti-család vezette liga 1385 augusztusában az Anjou-ház legidősebb férfitagját, Kis Károly nápolyi királyt hívta meg a trónra.

A Magyarországon is népszerű Károly elfogadta a felkérést, s az év végén ellenállás nélkül vonult be Budára.

II. (Anjou) Károly két hónapot sem ült a trónon Forrás: Wikimedia Commons/

Zsigmond elmenekült, Mária a nemesség nyomására lemondásra kényszerült, II. Károlyt pedig az év utolsó napján Székesfehérváron királlyá koronázták.

A magyar történelemben ő ült legrövidebb ideig, alig ötvenöt napig a trónon:

a hatalma elvesztésébe belenyugodni képtelen Erzsébet felbujtására 1386. február 7-én merényletet kíséreltek meg ellene Visegrádon, és február 27-én belehalt a sérüléseibe.

A szeme láttára fojtották meg édesanyját, Erzsébet királynét

Ezután ismét Máriát kiáltották ki királlyá, de a Horvátiak vezette párt II. Károly kiskorú fiát, Lászlót nyilvánította uralkodónak.

Mária és Erzsébet II. Károly székesfehérvári koronázásán Forrás: Wikimedia Commons/Molnár József - Biksady Gallery

A lázongás lecsillapítására Mária és Erzsébet kisszámú kísérettel a Délvidékre indult, de a bosszúra szomjas Horváti János macsói bán július 25-én Diakovárnál megtámadta őket.

Máriát és Erzsébetet Horváti bán emberei támadták meg, és fogolyként az Adriai-tenger partján fekvő Novigradba hurcolták őket Forrás: Wikimedia Commons/Kovács Mihály/Picasa 3.0

A Károlyt meggyilkoló Forgách Balázs pohárnokmestert és Garai nádort lemészárolták,

a királynőt és anyját az Adriai-tenger partján fekvő Novigrádban bebörtönözték,

majd miután az események számukra kedvezőtlenül alakultak, Erzsébetet 1387 januárjában lánya szeme láttára megfojtották.

I. Mária magyar királynő portréja a Thuróczi-krónikában Forrás: Wikimedia Commons

A királynő a felkelés leverése után fogságba esett Horváti Jánost a krónika szerint megkínoztatta, majd felnégyeltette. A véres események hírére Zsigmond úgy érezte, ismét eljött az ő ideje, és visszatért Magyarországra.

Erzsébet és Mária Nagy Lajos sírjánál Forrás: Wikimedia Commons/Liezen-Mayer Sándor - Fine Arts in Hungary

A jelentősebb bárók szövetséget kötöttek vele, majd 1387. március 31-én mint Mária férjét társuralkodóként királlyá koronázták.

Az ifjú Máriát júniusban egy velencei hajóhad szabadította ki dalmáciai fogságából, aki ezután visszatért az udvarba.

Jóllehet elvileg egyenrangú társa volt férjének, az uralkodás fokozatosan Zsigmond kezébe ment át, és az ő szerepköre a hagyományos királynéi feladatokra szűkült.

Hegyi hágó őrzi az emlékét Horvátországban

Mária élete nagyobb részében politikai játszmák tárgya volt, gyermekkori traumák sorát szenvedte el, férjét feltehetően nem szerette, de az is igaz, hogy az uralkodóházakban ritkán köttettek szerelmi házasságok.

Luxemburgi Zsigmond arcképe, Albrech Dürer festménye (részlet) Forrás: Wikipedia Commons

Az első magyar királynő fiatalon halt meg: az állapotos Mária

1395. május 17-én a Vértes hegységben, vadászat közben leesett lováról,

a balesetben elvesztette gyerekét és ő maga is meghalt.

I. Mária rövid életét és uralkodását tragédiák egész sora övezte Forrás: Wikimedia Commons/Rohn Alajos

Zsigmond Váradon, Szent László király sírja mellett temettette el, később őt is itt, az első felesége mellett helyezték végső nyugalomra. Az utókor számára kevésbé ismert királynő életéről Madách Imre írt drámát, amelyet Gyárfás Miklós átdolgozásában 1970-ben mutattak be.

Emlékezete megmaradt kedvenc tartózkodási helyén, a Miskolchoz tartozó diósgyőri várban,

valamint Novigradban, ahol a Szent Márton-templomban őrzik a várbörtönben általa hímzett miseruha egy darabját.

Novigrad mai látképe Forrás: Wikimedia Commons/Luka Paic

A Velebit-hegység közelben fekvő hágóját horvátul királyné kapujának (Kraljičina vrata) nevezik, mert a hagyomány szerint azon keresztül hurcolták fogságba Máriát és anyját.

(Forrás: MTVA Sajtóadatbank)