Az életével játszik az, aki megpróbál az etiópiai Abuna Yemata Guh magasba szökő sziklafalba épült templomához felmászni. Mégis, minden helybéli édesanya megteszi ezt az embert próbáló utat, amikor megszületik a gyermeke és ezeken a nyaktörő vállalkozásokon az egész falu népe követi őket.
A fiatal nők kendőbe bugyolált kisbabájukat a hátukon, a gyakorlatilag függőleges sziklafalon mászva viszik fel a templomba, hogy a gyermeket a pap keresztség szentségébe részesíthesse.
Valószínűleg ez a világ legnehezebben megszerezhető keresztsége.
Az Észak-Etiópia, Tigray régiójában található Abuna Yemata Guh sziklakápolnáját a világ legveszélyesebb templomának tartják.
És nem véletlenül. A meredek fal tetején álló templomot még a hatodik században vájták a sziklába amely, mintegy 2 580 méteres tengerszint feletti magasságban.
Ám a sziklakápolna alapjai még ennél is korábbi időkből, az ötödik századból származnak. A 15. századi kupolája és freskói miatt ma az egyik legszebb etióp templomnak számít.
Abuna Yemata nevét alapítója és építője, Yemata atya után kapta az ötödik században. A Gheralta hegység tövében fekvő kis etióp falu lakói generációk óta rendszeresen felkeresik, pedig az odajutás rendkívül veszélyes és embert próbáló feladat.
A templomot egykor a sziklafalba vájták, de nem építettek ki hozzá vezető utat vagy ösvényt.
Így a szent helyre igyekvőknek meg kell küzdeniük a puszta sziklafallal, amely nagyon meredek és igen kevés párkányt vájt bele a természet. A helyiek szent helynek tartják, és vallásos tisztelettel tekintenek rá.
Amikor messziről ránézünk a nyaktörő magasságra, akkor nem csoda, hogy mindenki félni kezd, és arra gondol, hogy útközben bármikor lezuhanhat a mélybe
– magyarázta Gebre Rufael Asresseha, a templom papja, aki több mint 47 éve él a szilákon és napi rendszerességgel megmássza azokat. – Ilyenkor megpróbálom ösztönözni és irányítani az embereket, hogy mikor, hova lépjenek, melyik kiszögellést ragadják meg és hol tudnak biztonságosan megkapaszkodni.
Hozzátette: a falu lakói a „szent cél" érdekében bátorságot keresenek magukban és felmásznak a templomhoz. Ha nekivágnak a nyaktörő vállakozásnak, a tapasztalatok szerint útközben már biztosan nem fognak visszafordulni.
Már a mászás első 45 perce is igazi kihívást jelent: a templomba igyekvőknek több, trükkös szakasszal kell megküzdeniük, és néhány helyen csak lábujjaikra támaszkodva tudnak továbbjutni.
Az utolsó szakaszhoz ráadásul kötelekre van szükség, amiket az elsőként mászók, a falu vezetői segítenek használni a többieknek.
A mászás legnehezebb része a sziklafal utolsó hét méterére marad, amikor szó szerint kötélidegekre van szükség ahhoz, hogy a mászók a végső szakaszt teljesíteni tudják és az ingatag párkányról le ne zuhanjanak az alattuk tátongó mélységbe.
Az Abuna Yemata Guh templomhoz van egy helyi útmutató és vezetők is segítenek a mászás minden egyes lépésénél
– mutatott rá Asresseha. – A mászóknak tudnia kell, hogy mikor melyik lábukat kell előre tenni, és rendíthetetlenül kell mászniuk.
A templomhoz való feljutás mindig veszélyeket hordoz magában, de az etióp családokat ez nem tántorítja el és minden vasárnap megteszik ezt az utat, hogy eljussanak a magasban zajló istentiszteletekre.
Hisznek abban, hogy így lehetnek a lehető legközelebb Istenhez.
A gyülekezethez tartozás tehát szó szerint élet és halál kérdése.
A templomhoz vezető utat azonban nem csak az istentiszteletek miatt teszik meg a hívők. A hagyomány szerint a szülés utáni negyvenedik napon a helyi etióp nők is elindulnak az életveszélyes küldetésre, hogy Abuna Yemata Guh szent falai között kereszteltessék meg a gyermeküket.
Az édesanya a saját és a gyereke életét is kockáztatva mássza meg a felfelé vezető utat
a több helyen akár hat méteres kőtömbökön keresztül, és sokszor egészen keskeny párkányon egyensúlyozva.
Mindenki tisztában van azzal, hogy ha valaki innen leesik, esélye sincs a túlélésre
– fogalmazta meg az egyik nő a BBC Earth dokumentumfilmjében, amely bemutatja a félelmetes szent helyet. – De vállalom a kockáztot, mert így legalább a lehető legközelebb jutva Istenhez tudom megkereszteltetni a fiamat.
A beszámolók szerint a keresztelőkamrából a kilátás legalább annyira félelmetes, mint a felfelé vezető út. A falat és a két kupolát gondosan megőrzött falfestmények és freskók díszítik, a templom mellett pedig két szerzetes szabdtéri sírja fekszik
A helyiek csak úgy emlegetik az Abuna Yemata-hoz vezető zarándoklatot, mint a „hit felemelkedését",
ami jól jelképezi a templomhoz vezető út nehézségeit és a sziklamászás során kifejtett ősi erő felfedezését a hit által. A falubeliek, köztük az édesanyák, az idősek és a betegek is úgy tekintenek rá, mint egy isteni szolgálatra.