Csíksomlyó ötszáz éve a hithez való ragaszkodás győzelmi emlékünnepe

Vágólapra másolva!

Pünkösd megünneplésének egyik kiemelkedő magyar eseménye a csíksomlyói búcsú, ami János Zsigmond nevéhez köthető. Az erdélyi fejedelem és magyar király a legenda szerint 1567-ben a határőr katolikus székelységet fegyverrel akarta az unitárius vallásra áttéríteni. Az összegyűlt székelyek, Csík, Gyergyó és Kászon népe, pünkösd szombatján Csíksomlyón gyülekeztek, ahol Szűz Mária segítségét kérték, majd a Hargita Tolvajos-hágójában győzelmet arattak a fejedelem seregei ellen, és megvédték ősi katolikus hitüket. A hargitai csata körül azonban rengeteg a kérdőjel, ezért a legfrissebb kutatási eredmények tükrében bemutatjuk, hogy vajon miért és hogyan alakulhatott ki ez a máig élő hagyomány.

Origo

Vágólapra másolva!

Erdély IV. Jenő pápa vallási ellentétek felkelés Mohay Tamás néprajzkutató templom Pünkösd Székelyföld nagyerdei csata Csíksomlyó hargitai csata Habsburg Ferdinánd csíksomlyói búcsú János Zsigmond király ferencesek II. János magyar király Mária-kegyhely búcsú

„A csíki székely nép vallásos buzgóságának központja Csíksomlyó, hol már 1208-ban szerzetes ház állott fenn. A vallásos kegyelet kiváltó tárgya a Szent Ferenc-rendiek templomában lévő Mária-szobor, mely a török-tatár dúlások és ezer veszélyek között is csodálatosan megtartva, máig is csodákkal ékeskedik."
(Részlet Bándi Vazul: A csíksomlyói pünkösdi búcsú és más alkalmi búcsú ájtatosságai könyvéből)

Magyar viszonylatban egyedülálló a csíki pünkösdi búcsú

A csíksomlyói pünkösdi búcsú Erdélyben a régi és nagy ünnepek közé tartozik. A tradicionális Mária-kegyhelyen a ferencrendiek vezetésével az ünnepnek évszázados hagyománya alakult ki, ami a történelmi körülmények állandó változása között is megtartotta viszonylagos állandóságát.

A csíksomlyói búcsú a keresztény magyarok legnagyobb búcsújárása pünkösd ünnepén Forrás: Wikimedia Commons

Emiatt a búcsú számos olyan történeti vonatkozással rendelkezik, amelyet a hézagos történelmi források segítségével nehéz kitölteni. Tény azonban, hogy a székelyek középkori eredetű, fogadalmi zarándoklata

ma az összmagyarság egyik legjelentősebb keresztény eseménye, ami miatt több százezren látogatnak minden év pünkösdjén Csíksomlyóra.

A pünkösdi búcsú olyan monumentális, több napon át tartó, rituális közösségi esemény, amely generációk közös vallási élményének helyszíne.

Szűz Mária és a Kis Jézus, a csíksomlyói kegyszobor Forrás: https://www.magyarkurir.hu/hirek/a-csiksomlyoi-kegyszobor-is-ott-lesz-papai-misen

Csíksomlyó jellege és jelentősége magyar viszonylatban mindenképpen kiemelkedő

– írja Mohay Tamás néprajzkutató „A csíksomlyói pünkösdi búcsújárás" című könyvében, amely több szempont szerint foglalja össze a búcsújáróhely történetét, egyben feldolgozza és kritikailag értékeli a vonatkozó forrásokat.

A kutató szerint a csíksomlyói búcsújárás egyediségét több történelmi körülmény adja: „hatodfélszáz éves, megszakítatlanul fennálló ferences kolostora; azzá teszi az egyik legrégibb, magyar kegyhelynek szóló pápai búcsúkiváltság 1444-ből, csaknem ötszáz éves, kiemelkedő vallási és művészi értékű Mária-szobra, nemkülönben a ferencesek által alapított, fenntartott intézmények és kezdeményezések sora, mint az iskola, a színjátszás, a könyvtár, a vallásos társulatok, a nyomda, a könyvek, kiadványok sokasága".

Egészen a 15. századig nyúlik vissza a búcsújárás eredete

A források szerint Csíksomlyót már a középkorban is Mária-kegyhelyként tartották számon. A tekintélyesen magas Nagy-Somlyó hegyen 1442-ben emelték a ferences kolostort, egyrészt, hogy a szerzetesek biztosítsák Székelyföld lelkipásztori ellátását, másrészt pedig, hogy a moldvai misszió kiinduló állomása legyen.

Csíksomlyó látképe a 19. századból Forrás: Wikimedia Commons/ http://www.sosantikvarium.hu/engraving690.html

Az első templom építését az alapítást követő években kezdték el, és 1448-ra már készen állhatott.

Ennek az épülő templomnak adott az egyházi rendiség ellen fellépő IV. Jenő pápa búcsúkiváltságot. Az 1444. január 27-én kelt pápai bullában azt is megfogalmazta, hogy „Csíksomlyóra nem szűnik meg összefolyni és összeseregleni a nép". A kegyhely akkori búcsús ünnepe Sarlós Boldogasszony napján, azaz július 2-án volt, ám az ünnep valamikor a 16. századi vallási viszályok idején átkerült pünkösd szombatjára.

A csíksomlyói búcsús mise helyszíne. A szabadtéri oltárt Makovecz Imre tervezte Forrás: Wikimedia Commons/Csanády

Habsburg Ferdinánd 1551-ben kezdődő erdélyi uralma hamar kiábrándította a magyarokat és a székelyeket,

mert igyekezett kicserélni a teljes erdélyi állami adminisztrációt, és lassan kiszorította a magyarokat minden funkcióból. A székelyek a végletekig ragaszkodtak ősi jogszokásaikhoz, törvényeikhez, adómentességükhöz és szabadságjogaikhoz, amelyeket Ferdinánd uralmáig az összes magyar király elismert. A nyomásnak engedő I. Ferdinánd 1554. április 26-án kiadta azt az oklevelet, amellyel megerősítette a székelyek korábban több magyar király által is elismert szabadságjogait.

Habsburg I. Ferdinánd egykorú rézmetszésű portréja, 1560 körül Forrás: Wikimedia Commons/Martin Rota

A továbbra is elégedetlen székelyek két évvel később visszahívták a korában lemondásra kényszerített II. János (János Zsigmond) magyar királyt,

akit az Oszmán Birodalom, valamint Franciaország és Lengyelország is támogatott. Akkor ez tűnt számukra a legjobb lépésnek..

Nem tudni, hogy valóság vagy mítosz-e a hargitai csata elbeszélése

János Zsigmond az 1560-as években bevezette a székelyek adózási kötelezettségét, ami miatt 1562-ben felkelés tört ki. A lázadást a fejedelem hadai véresen leverték, a székelyeket pedig a fejedelem jobbágyaivá tették.

János Zsigmond birodalma 1550 körül Forrás: Wikimedia Commons

Az adóösszeírások és az adóbeszedések állandó konfliktusokkal jártak együtt.

Éppen az 1567-es évre esett egy székelyföldi adóösszeírás ideje: az első, amely a teljes székelyföldi területet településenként és portánként összeírta. 1566-1568 táján viszont már az erdélyi vallási feszültségek is elérték a tetőpontjukat.

A helyi emlékezetben ezek a megpróbáltatások könnyen vallási ellentétek formáját ölthették, amely a fejedelem nevéhez kapcsolja a vallási türelem törvénybe iktatását

– mutatott rá Mohay Tamás. – Az unitárius fejedelemnek és közvetlen környezetének hatására ez idő tájt katolicizmusellenes országgyűlési határozatok is születtek, például 1566 végén, amelyek ezért természetszerűen vallási feszültségekhez vezettek.

Ténylegesen János Zsigmond fejedelemsége idején szakadt el Erdély az anyaországtól, ám továbbra is a Szent Korona része maradt Forrás: Wikimedia Commons

Mohay Tamás rámutat, nem véletlen, hogy a csíksomlyói búcsúval kapcsolatos történetek közül a hargitai csatáról szóló elbeszélés az egyik legismertebb. Eszerint az ünnep – vagyis a pünkösdszombati búcsújárás eredete – 1567-re nyúlik vissza, amikor János Zsigmond erdélyi fejedelem fegyveres erővel próbálta a csíki székelyeket unitárius hitre téríteni.

A legenda szerint végül a székelyek győzedelmeskedtek, az ütközet ideje alatt pedig a gyerekek és öregek a kegytemplomnál imádkoztak, majd a győzelmet a Mária-szobor előtt köszönték meg.

Ennek lett az emlékünnepe pünkösd szombatján a búcsújárás Somlyóra. A legfrissebb kutatások mindezt azonban kétségbe vonják.

Feszült vallási és társadalmi helyzet alakult ki

A csíksomlyói pünkösdi búcsú eredetmítosza csak a 18. század végén bukkan fel a rendelkezésre álló forrásokban. A hargitai, vagy más néven nagyerdei csatáról először 1780-ban esik említés, Cserey Farkas „Geographia Mariana Regni Hungarae" című munkájában, ám a történet valódisága korabeli forrásokkal nem bizonyítható, és a modern történettudomány az említett kézirat létezését is kétségbe vonja.

Az Erdélyi Fejedelemség szíve, Kolozsvár látképe 1617-ből Forrás: Wikimedia Commons

Az ismert történeti tények egyelőre nem támasztják alá ezt a történetet: senkinek sem sikerült eddig olyan forrást találnia, amely János Zsigmond ellen 1567-ben győztes katolikus csíki székelyekről szólna

– hangsúlyozza Mohay Tamás a könyvében. – Továbbá nem ismertek olyan szövegek, amelyek az 1567 és az 1777/1780 közötti kétszáz évben akár csak utalásszerűen megemlítenének hasonlót a csíksomlyói búcsúval kapcsolatban.

A csata első publikált leírása csak Jordánszky Elek 1836-ban megjelent könyvében bukkan fel, és ezen keresztül vált a történet közismertté.

Mohay Tamás, az ELTE néprajzkutatója Forrás: ResearcherGate

Miután János Zsigmond uralkodása meglehetősen jól ismert, és különösen az 1562. évi székely fölkelés kapcsán sokféle történeti feldolgozás is született, aligha képzelhető el, hogy akár a megtorlás, akár más együtt járó esemény kapcsán ne maradt volna forrás róla

– emelte ki Mohay Tamás.

Tánczos Vilmos erdélyi magyar néprajzkutató szerint azonban, ha a hargitai csata léte korabeli forrásokkal nem is bizonyítható, azt semmiképpen sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy

„abban az időben a feszült vallási és társadalmi helyzet (például adóbehajtások) lehetővé tett egy összeütközést a katolikus székelység és a városi polgárság támogatását élvező antitrinitárius fejedelem között".