A nemek eltérő élethossza jól ismert az emberi populációk esetében: a 19. század óta rendelkezésre álló adatok mindenütt a nők hosszabb élettartamát mutatják. Különösen szembetűnő ez a nagyon idős korcsoportokban –
a 110 év feletti kort elértek közül például tízből kilenc nő.
A University Lyon 1 (Franciaország) kutatóinak vezetésével végzett vizsgálatban, amelyet a Proceedings of the National Academy of Sciences vezető nemzetközi folyóirat közölt, 101 különféle emlősállat (az oroszlántól a vadjuhig) esetében hasonlították össze a nemek élethosszát. Az eredmény megerősíti az embereknél tapasztaltakat:
a nőstény emlősök élettartama átlagosan 18%-kal hosszabb, mint a hímeké.
Ez jelentősen nagyobb, mint a humánpopulációk 8% körüli különbsége.
A vizsgálat másik fontos eredménye, hogy a nőstények hosszabb élettartamának oka nem lassabb öregedési rátájuk, amint azt gyakran feltételezik. Ehelyett a nőstények minden korcsoportban alacsonyabb halálozási rátája vezethet a hosszabb élettartamhoz. Habár egyelőre nem ismert biztosan a halálozási ráta különbségének az oka,
ezt valószínűleg genetikai, életmódbeli és környezeti tényezők együttes hatása eredményezheti.
A kutatás egyik magyar közreműködője, prof. Székely Tamás (Debreceni Egyetem NKFIH Élvonal Kutatócsoport) szerint a markáns ivari különbség meglepő:
A nőstény oroszlánok például 50%-kal tovább élnek a hímeknél. Korábban úgy véltük, hogy ez az ivari szelekció következménye: a hímek harcolnak a falkák megszerzéséért, hogy hozzáférhessenek a nőstényekhez.A mostani vizsgálat azonban nem támasztja alá ezt az elképzelést, ezért máshol kell keresnünk az okokat."
A kutatás másik résztvevője, prof. Liker András (Pannon Egyetem MTA-PE Evolúciós Ökológiai Kutatócsoport) szerint a nemek eltérő ivari kromoszómái is számításba esnek: az emlősöknél a nőstényeknek két X, míg a hímeknek egy X- és egy Y-kromoszómájuk van. Ezért például az X-kromoszómán előforduló hátrányos mutációk hatása könnyebben érvényesülhet a hímek esetében, mivel nincs másik X-kromoszómájuk, amelynek a jól működő allélja kompenzálhatná a hátrányt.
A magyar kutatók egyik korábbi vizsgálata az elsők között igazolta ezt az elképzelést a különböző (XY és ZW) ivari kromoszóma-rendszerű gerinces állatok felnőttkori ivararányainak összehasonlítása révén, egy nemrég megjelent kutatás pedig az ivari kromoszómák és a nemek élethossza között mutatott ki kapcsolatot.
Liker András szerint a kutatás eredményeivel jól összecseng, hogy számos betegségnek komolyabbak a következményei férfiakban, mint nőkben.
A különbséget gyakran életmódbeli okokkal magyarázzák (pl. a férfiaknál gyakoribb a dohányzás és az alkoholfogyasztás). Ezek a tényezők ugyan valóban növelhetik a halálozási kockázatot, de a rendelkezésre álló adatok tükrében szerepük egyelőre bizonytalan.
A fentebb ismertetett, vadon élő állatoknál tapasztalható élethosszbeli és halálozási különbségek olyan biológiai tényezők szerepét valószínűsítik, amelyek az emberek esetében is számíthatnak. Szerepet játszhat például a nők hatékonyabb immunrendszere, ami talán az ivari kromoszómákhoz is köthető, vagy a nemek eltérő hormonális profilja, ami a nőknek nagyobb védelmet nyújt. Az erre vonatkozó ismereteink egyelőre hiányosak, azonban a nemek közötti biológiai (pl. élethosszbeli, mortalitási, immunitási) különbségekért felelős tényezők kutatása közelebb vihet a betegségekkel és járványokkal szembeni eredményesebb védekezéshez is.