A koronavírusok, köztük a MERS, a SARS és a Covid-19 betegséget okozó SARS-CoV-2 eredeti hordozóinak a denevéreket tartják. Ám míg ezek a kórokozók a denevérekre nézve ártalmatlanoknak tűnnek, addig az embereknél - elsősorban az idős, krónikus betegségekkel küzdőknél - olykor súlyos és halálos kimenetelű betegségeket okoznak.
A denevérek nem szabadulnak meg a vírustól, de mégsem betegednek meg. Azt akartuk kideríteni, hogy a MERS vírus miért nem iktatja ki a denevérek immunválaszát, ahogy teszi azt az embereknél"
- mondta Vikram Misra, az USask mikrobiológusa.
A Scientific Reports című folyóiratban publikált tanulmányukban a kutatók elsőként mutatták be, hogy egy rovarevő barna denevér sejtjei hónapokon át fertőzöttek lehetnek a MERS vírussal az állat szervezete és a kórokozó együttműködése révén.
Ahelyett, hogy elpusztítaná a denevér sejtjeit, ahogy azt az emberi sejtekkel teszi, a MERS koronavírus hosszú távú kapcsolatba lép a gazdaszervezettel, amelyet a denevér egyedi immunrendszere tart fenn"
- magyarázta Misra, megjegyezve, hogy a SARS-CoV-2 valószínűleg ugyanígy működik.
A szakember szerint eredményeik azt sugallják, hogy a denevéreket érő stressz, például a betegségek, szerepet játszhat a koronavírus más fajokra való átterjedésében. Amikor a denevér immunrendszerét stresszhatás éri, az megbontja az immunrendszer és a vírus közötti finom egyensúlyt, lehetőséget adva a vírusnak a sokszorozódásra.
Következő lépésként a kutatócsoport azt fogja vizsgálni, hogy miként áll át "fertőző és sokszorozódó üzemmódra" a MERS vírus a tevefélék és az ember sejtjeiben.
Ez az információ kulcsfontosságú lehet a következő olyan denevéreredetű vírus előrejelzésében, amely világjárványt okozhat"
- jegyezte meg Misra.