A Nemzetközösség országai a világ fennmaradó trópusi korallzátonyainak csaknem fele felett őrködnek, és az 54 tagország közül 47 rendelkezik tengerparttal. Ezeknek csaknem fele szigetek vagy szigetcsoportok, amelyeket különösen fenyeget az éghajlati válság és ahol a korallzátonyok, valamint haltenyészetek és turisztikai látványosságok védelme gyakran létfontosságú.
Bármit is teszünk, hatalmas hozzájárulást nyújtunk a korallzátonyok megóvásához, amelyektől globálisan függünk
– mondta Patricia Scotland bárónő, a Nemzetközösség főtitkára a The Guardian-nek. – Ezt a valódi felelősséget az egész világon érzékeljük; a Nemzetközösség megváltoztathatja a válság pályáját, ha tagjai hajlandóak együtt dolgozni.
Az éghajlati válság miatt szinte az összes korallzátony eltűnhet az elkövetkező évtizedekben, hiszen
közel fele már megsemmisült vagy súlyosan megsérült az éghajlatváltozás, a túlhalászás és a szennyezés miatt.
Pedig körülbelül 250 millió ember megélhetése függ közvetlenül a korallzátonyoktól.
A kutatók most nagy felbontású műholdas képeket és adatelemzéseket használnának ahhoz, hogy a megfigyelhessék a korallzátonyok állapotát. A szoftvereket a Nemzetközösség országok számára ingyenesen biztosítják, amely segítségével egy új, interaktív korallzátonytérképet készítenek, hogy az országok megtehessék a védelmükhöz szükséges intézkedéseket.
Az éghajlati és ökológiai válságok sürgős beavatkozásokat igényelnek, mivel az óceánok egészsége a globális ökoszisztéma kulcseleme
– hangsúlyozta Patricia Scotland. – A világ azt üzeni nekünk: „nem tudok lélegezni", ám amikor abbahagyjuk a kizsákmányolását, a természet nagyon gyorsan helyreállítja önmagát. De már nincs sok időnk.
Egy február végén publikált tanulmány rámutatott, hogy az átlagosnál melegebb óceánvíz miatt egy újabb súlyos korallfehéredés veszélye fenyegeti az ausztrál Nagy-korallzátonyt.
Az oceanográfusok szerint az 1-2,5 Celsius-fokos óceánvíz-melegedés óriási fenyegetést jelent a világörökség részét képező koralltelepre.
A melegedő óceánvíz miatt a korallfehéredések előfordulásának gyakorisága jelentősen megnőtt az elmúlt években, amit a szakemberek a műholdas és a meteorológiai állomások által szolgáltatott adatok segítségével tudnak nyomon követni. Az új rendszer várhatóan ennek a még szélesebb spektrumú elemzését teszi majd lehetővé.