A szívférgességet könnyű megelőzni, azonban a kialakult fertőzés kezelése nagyon nehéz, költséges és a kutyára nézve veszélyeket rejt. Tekintsük át a sok kutytulajdonost aggasztó fertőzéssel kapcsolatos legfontosabb kérdéseket!
A szívférgességet a Dirofilaria immitis, a Dirofilaria nemzetségbe tartozó parazita faj okozza,
amelynek szúnyogcsípéssel terjed a lárvája.
Elsősorban a kutyákat veszélyezteti, mert házikedvenceink közül csak bennük képes a féreg teljesen kifejlődni és komolyabb egészségkárosodást okozni.
Ahol szúnyog van és állatok is vannak, ott szívférgesség is lesz. A fertőződésnek két lehetséges útja létezik: a Dirofilaria immitis úgynevezett L3 stádiumú lárváival fertőzött szúnyog csípésével, és fertőzött kutya vizsgálat nélküli vérének transzfúziójával (ez az eshetőség kevésbé valószínű). Más módja nincs a fertőződésnek.
Sajnos, arra nincs lehetőség, hogy előre megállapítsuk, melyik szúnyog terjesztheti a fertőzést. Viszont a szúnyogok távoltartásával, valamint a fertőzött szúnyog által beoltott lárvák azonnali elpusztításával megelőzhetjük, hogy kedvencünkben kifejlődjenek a férgek.
Fontos tudni, hogy a fertőződéshez már egyetlen csípés is elegendő lehet. Magyarországon az elmúlt pár évben, feltételezhetően a felmelegedő éghajlat miatt, egyre több megfertőződött kutyáról számolnak be az állatorvosok országszerte.
A szűrés, és a védekezés elmulasztásával könnyedén tovább hurcolható a betegség az ország bármely területére.
Ehhez elég, ha egy fertőzött szúnyog megcsípi a kutyánkat a nyaralás alatt, majd pár hónappal később a kifejlődött férgek szaporodni kezdenek a tüdő ereiben, és a véráramba kerülő féreglárvák egy újabb szúnyog csípése következtében a vérrel együtt a szúnyogba kerülnek, és nagyjából 2 hét elteltével a fertőzőképes lárvákat egy újabb csípés alkalmával a szúnyog egy másik kutyába juttatja.
A fertőzött szúnyog csípésétől számítva nagyjából 6-7 hónap alatt fejlődik ki a lárvából a kifejlett, ivarérett Dirofilaria immitis féreg, amely főként a tüdőerekben él és szaporodik.
A kifejlett férgek akár 30 cm hosszúra is megnőnek, és 5-7 évet is elélnek,
miközben akár több száz féreg is kifejlődhet egy kutyában.
Ha elmulasztjuk a megelőzést, akkor a már kifejlődött férgektől nagyon nehéz megszabadulni, ami az állat életét veszélyeztethető beavatkozásokat igényel, és a kezelésen átesett kutyák szervezetét és lelkét is nagyon megterheli.
Csak szúnyog közvetítésével kerülhet át a parazita. Emberbe is beolthatják a szúnyogok a lárvákat, de a féreg nem képes kifejlődni az emberi szervezetben, mert a Dirofilaria immitis specifikusan a húsevő emlősök parazitája.
Az emberi szervezetben megakad a fejlődési ciklusa, és a lárva egy idő után elpusztul.
Tüneteket vagy problémát általában nem okoz, a lárvák vándorlása némi viszketést, gyanús duzzanatot okozhat. Ha eljutnak a tüdőbe, a rutin tüdőszűrő vizsgálaton röntgenárnyékot adhatnak, ami a daganathoz nagyon hasonló képet mutat.
Az elméleti lehetőség megvan erre, de kicsi az esélye, mivel a lárváknak a szúnyogban kell inkubálódniuk kell, mielőtt fertőzőképesek lesznek.
A védekezés megkezdése előtt fontos elvégezni a szívféreg-tesztet, hogy megbizonyosodjunk, a kutyánk mentes a parazitától, és így nem áll fenn annak a kockázata, hogy egy szívféreggel terhelt kutyában
a megelőzésre használt szer hatására tömegesen elpusztuló lárvák tromboembóliát okozzanak, azaz elzárják a vér útját az erekben.
Amennyiben a teszt negatív, havonta egy tablettával vagy bőrre cseppenthető úgynevezett spot-on készítménnyel védekezhetünk a szívféreg ellen.
A megelőzés költsége egy 10 kg-os kutyánál havonta kevesebb összegbe kerül, mint egy menü egy gyorsétteremben. Ezzel szemben a kialakult dirofilariózis, avagy a szívférgesség kezelésének költsége akár a több százezer forintot is elérheti. Nem beszélve a kutya szervezetére gyakorolt káros hatásairól.
A fertőzés sokáig tünetmentes marad. Ahogy egyre több és hosszabb féreg fejlődik ki a tüdőerekben, és lógnak be a szív pitvarába, úgy jelenhetnek meg tünetek is,
mint amilyen a köhögés, a fáradékonyság, vagy a terhelhetőség csökkenése.
Az agy nem megfelelő vérellátása miatt ez a folyamat végül eszméletvesztéshez, és a kutya elpusztulásához vezethet.
A terápiát mindig egyedileg kell elbírálni, amit meg kell előznie az ultrahangos vizsgálatnak, vérvételnek és a röntgennek.
A szívférgesség kezelésére szolgáló szer a melarsomine (Immiticide). Ez egy injekciós készítmény, amelyben arzénszármazékot tartalmaz. Az állatnak 2 vagy 3 alkalommal kell az injekciós kezelést megkapnia ahhoz, hogy a kifejlődött szívférgek biztosan elpusztuljanak a tüdőerekben és a szívben.
Ahhoz, hogy ezt a kezelést biztonsággal alkalmazhassuk, előtte egy hosszantartó előkezelésre van szükség. Az egész kezelési procedúra költsége rendkívül magas, és a kutyának is megterhelő, ezért nagyon fontos a tesztelés illetve a megelőzés, ezt fontos hangsúlyozni.
A másik módszer, amit bizonyos esetekben választhatunk, a férgek direkt eltávolítása katéteren keresztül.
Ezt a beavatkozást sajnos csak bizonyos méret felett lehet választani.
Néha ettől eltérő kezelési protokollokat kell alkalmazni akkor, ha az előző módszerek alkalmazása akadályokba ütközik.
A kórházi kezelés biztonsági opció, amely során biztosított a kutya nyugalma, és az azonnali szakszerű ellátás a váratlanul fellépő problémák esetén. A kezelés legfőbb célja és következménye, a férgek elpusztítása.
Ahogy a férgek sorra elpusztulnak az erekben, apró darabokra esnek szét, ami az erek elzáródását okozhatja, és ez az állat halálához vezethet.
Ennek elkerülése érdekében – vagy legalább az esélyek csökkentése miatt – az állatnak nyugton kell maradnia heteken, akárhónapokon át, és tilos a mozgatása.
A gazda saját felelősségre vállalhatja, hogy otthon, elkülönített csendes helyen, ahol kevés inger éri az állatot, kialakít egy kennelt, amelyben a kutya minél kevesebb mozgásra képes és csak az egészségügyi sétákra megy ki vele. Akárhogy is döntünk, a kezelés rizikós, ezt tudomásul kell venni.
A statisztika azt mutatja, hogy az Immiticide beadása után azok a kutyák psuztultak el elsősorban, amelyeknél nem tartották be a mozgáskorlátozás nagyon fontos szabályát.
A tanulmányok szerint a havonta adagolt ivermectin hatóanyagú megelőző szer hatására, nagyjából 2 év után a kutyában élősködő fiatal szívférgek elpusztulnak. A probléma viszont, hogy
ez alatt az idő alatt a férgek visszafordíthatatlan károkat okoznak a kutya szívében és tüdőereiben.
Amennyiben nincsen lehetőségünk az Immiticides-kezelésre, az úgynevezett slow kill -melynek része a havonta adagolt mikrofilára ölő szer alkalmazása – megfontolandó a fentiek tudatában és etikailag is kötelező, hiszen mindenképpen meg kell akadályoznunk más kutyák megfertőzését.
Az Amerikai Szívférgességi Társaság egész éves védekezést ajánl. Ennek az az egyik oka, hogy könnyebb megszokni egy adott szisztémát amelynek köszönhetően a kutya havonta mindig ugyanakkor kapja a megelőző szert,
mint megengedően kihagyni 3-4 hónapot a hidegebb időszakban,
és esetleg elfelejteni tavasszal a megelőzés ismételt elkezdését.
A folyamatos kezelés másik oka egy extra pozitívum, ami a megelőzésre használt készítmény hatóanyagának természetéből adódik;
a kutya más belső paraziták elleni védelmet is kap bónuszként (némelyik szer a fonálférgeket, másik szerek pedig a fonál- és galandférgeket is irtják).
A magyarországi gyakorlat ennél elnézőbb, mert megelégszik azzal - ha egyéb indok nincs-, hogy a csak a szúnyogos hónapokban védekezzünk, és a köztes időszakokban pihentessük kedvenceink szervezetét .
A szívférgesség vérvizsgálattal mutatható ki. A megbízható eredményhez javasolt egyszerre több tesztet is elvégezni.
A szívférgesség a vérvizsgálattal mutatható ki. Nem mindig elég azonban egyetlen teszt, mert a minél megbízhatóbb eredményhez többféle kimutatási módszer elvégzésére lehet szükség, ezek:
a vastagcsepp-teszt amellyel az egy csepp vérben a keringő lárvák jelenlétét keresik, a teszt nagyon gyorsan elbírálható, de kevésbé megbízható.
Knott-teszt: ebben az esetben is a vérben keringő lárvák kimutatása a cél, de ehhez a módszerhez kicsit több vérre van szükség, és ennek megfelelően a lárvák is nagyobb számban fordulhatnak elő a mintákban. A lárvák limutatásának esélyét még centrifugálással, és festéssel is tovább növelik.
Gyorsteszt (ún. ELISA teszt): a kifejlődött nőstény férgek kimutatására alkalmas módszer.
A lárvák jelenléte még nem egyenlő a szívféreg diagnózisával, hiszen a bőrféreg lárvái is nagyon hasonlóan néznek ki.
Ezért ha a lárva kimutatására irányuló valamelyik teszt pozitív, mindenképpen szükség lesz az ELISA gyorsteszt elvégzésére is.
Ha mindkettő negatív, akkor a megelőzésre kell a hangsúlyt fektetni. Egy év múlva érdemes a gyorstesztet megismételni. Egy újbóli negatív eredmény esetén mondható ki, hogy biztosan nem fertőzött az állat, amennyiben az első teszt után folyamatosan használunk védelmet.
(Forrás: Med. Vet. Állatklinika)