A magyar gróf, aki elsőként, saját építésű gőzhajóján Budapestről Párizsba hajózott

Széchenyi Ödön török táborszernagyi egyenruhában

A „legnagyobb magyar", Gróf Széchenyi István fia, Széchenyi Ödön gróf 150 évvel ezelőtt szervezte meg a magyar tűzoltóságot, korának legmodernebb elvei szerint. A kalandos életű grófot mint a tűzvédelem Európa szerte elismert szakértőjét személyesen a szultán, I. Abdulaziz kérte fel az isztambuli tűzoltóság megszervezésére, Törökországban végzett munkásságát pedig a legmagasabb állami kitüntetésekkel és pasai méltósággal ismerték el. Széchenyi gróf volt az első, aki saját építésű gőzhajóján Budapestről Párizsba hajózott, nemzetközi visszhangot kiváltva bravúros útjával.

A 19. század közepéig a tűzoltást az erre szakosodott céhek tagjai végezték és irányították. Európa első önkéntes tűzoltó szervezetét az akkor a Magyar Királysághoz tartozó Aradon hozták létre, 1835-ben. A szabadságharc leverése után a Habsburgok sokáig nem engedélyezték önkéntes tűzoltó egységek létrejöttét.

Gróf Széchenyi Ödön, a "tűzoltó gróf" Forrás: Wikimedia Commons/http://www.magyar-mernok.hu/?view=doc;520

Ezért a Soproni Tűzoltó-és Tornaegylet csak 1866-ban, a Pesti Tűzoltóegylet

valamint a hivatásos tűzoltóság pedig 1870-ben jött lére gróf Széchenyi Ödön vezetésével.

A 18. század elejéig nagyon gyakoriak voltak a tűzesetek, ezért az országgyűlés is foglalkozott a tűzvédelemmel.

1723-ban a király, III. Károly által szentesített törvénycikk (II. dekrétum) a közigazgatás megoldandó feladatai közé sorolta a tűzvédelem megszervezését, de ennek ellenére sem történt semmi hosszú évtizedeken át.

III. Károly német-római császár és magyar király Forrás: Wikimedia Commons/Tobias Grieße

Csak több mint fél évszázaddal később,

1788-ban adta ki II. József a tűzrendészeti pátenst,

amely meghatározta a főbb feladatokat: a megelőzés, a tűzjelzés, a tűzoltás egységes alapú megszervezését, valamint az építkezésben alkalmazandó tűzvédelmi követelményeket.

Egész életútját meghatározta a nagycenki tűzvész élménye

A „legnagyobb magyar", Gróf Széchenyi István és Seilern Crescencia gyermeke, Széchenyi Ödön 1839. december 14-én látta meg a napvilágot Pozsonyban. Gyermekéveit testvérével, Bélával együtt Sopronban és a nagycenki birtokon töltötte, a tanulmányait részben Sopronban, részben pedig Nagycenken, a szülői házban folytatta.

Széchenyi István gróf, a "legnagyobb magyar" Forrás: Wikimedia Commons/Schoefft József

Jól beszélte a francia, a német, az angol valamint az olasz nyelvet, de ógörögül és latinul is kiválóan tudott.

(Öccse, Béla lett később a nagycenki birtok ura, aki elismert földrajztudós, geológus, és Ázsia-kutató volt, a „magyar tudós társaság" a Magyar Tudományos Akadémia tagjaként.)

Széchenyi Béla gróf, a kiváló földrajztudós és Ázsia-kutató, Ödön öccse Forrás: Wikimedia Commons/http://news.zynews.cc/65132246062288_486680

Ödön gyakran felkereste édesapját a döblingi elmegyógyintézetben, akinek tanácsára kezdett el utazni és világot látni, megismerve más országok életét és kultúráját. A kiváló műszaki érzékkel rendelkező Ödönt a hajózás és a gépészet érdekelte a legjobban.

A kalandvágyó, nyughatatlan természetű ifjú apja halála után Pestre költözött;

ettől kezdve gyakran utazott külföldre, és apja munkásságát akarta folytatni. A gyanakvó hatalom rebellisnek tartotta Ödön grófot, akit titkosrendőrökkel figyeltetett és igyekezett lejáratni, befeketíteni személyét a nyilvánosság előtt.

Alexander von Bach báró neve egybeforrt az 1850-es évek abszolutisztikus kormányzásával. A Bach-korszak alatt az udvar titkosrendőrökkel figyeltette a rebellisnek tartott Széchenyi Ödönt Forrás: Wikimedia Commons

Széchenyi Ödön számára meghatározó élmény volt a további életútját is meghatározó, 1860. szeptember 2.-án Nagycenken és Fertőszentmiklóson dúló tűzvész, ahol személyesen vett részt a mentésben.

A nagycenki Széchenyi-kastély Fotó: Polyák Attila - Travelo

Két év múlva kinevezték kormánybiztosnak a londoni világkiállításra, ahol az öthetes ott tartózkodása alatt megismerkedett a „Fire Brigade" nevű világhírű londoni tűzoltó egységgel. Annyira lenyűgözte a londoni tűzoltók professzionalitása,

hogy nem sokkal később szolgálatra jelentkezett Shaw Eyre Massey kapitánynál

(ő vezette be tűzvédelmi megfontolásból a színházakban ma is használatos vasfüggönyt).

Sir Shaw Eyre Massey kapitány, a híres londoni "Fire Brigade" parancsnoka Forrás: Wikimedia Commons/Maclure & Macdonald

A kapitány nem kímélte az ifjú magyar arisztokratát, nem érdekelte a rangja, és kemény, fáradságos munkákat is kiosztott rá,

így többek között nehéz felszereléseket cipeltetett vele, zsírral kellett kenegetnie a tömlőket,

valamint nehéz karbantartási munkákkal bízta meg, de ő kiállta a próbát, kivívva a kapitány és a tisztek továbbá a legénység elismerését is.

Még Dumas, a híres francia író is támogatta a gróf vállalkozását

Londonból hazatérve kezdte el a francia és az olasz tűzvédelmet tanulmányozni. 1862. június 7-én a testvérének írt levelében már a magyar tűzoltóság létrehozásáról gondolkodik: „... tervem a tűzoltó egyletnek tervvázlatát kidolgozni"- írta Bélának. Tervezetét megvitatandó, 1862 december 16-án olyan embereket hívott meg, akikről úgy feltételezte, hogy támogatják elképzeléseit.

Széchenyi Ödön a fővárosi tűzoltóság parancsnokaként ( egykorú rotációs fametszet) Forrás: Wikimedia Commons/Rusz Károly

A következő évben személyesen ment pénzszerző körútra, hogy anyagi támogatást szerezzen terve megvalósításhoz. (Az akkor Pest-Budán tartózkodó világhírű francia regényíró, Alexandre Dumas is 110 frankkal támogatta a vállalkozást, amiért egy díszkardot kapott ajándékba Ödön gróftól.)

Alexandre Dumas is támogatta a Pest-budai tűzoltóság felállítását Forrás: Wikimedia Commons/Étienne Carjat

Az 1865-ben a kancelláriához benyújtott kérvényét elfogadták, és ennek köszönhetően 1869-ben a Nemzeti Tornaegyletnél a gróf által Londonban vásárolt tűzoltóautóval megkezdődtek a kiképzések az első egyenruhás tűzoltók részére.

Mivel kizárólag csak önkéntesekkel nem lehet hatékony tűzvédelmi szolgálatot ellátni, hivatásos tűzoltóságot kellett létrehozni.

1870. január 1-én Széchenyi Ödön parancsnoksága alatt megalalkult az Önkéntes Tűzoltóság, pár napra rá pedig a Hivatásos Tűzoltóság 12 tűzoltóautóval, majd december 5-éna gróf elnökletével létre jött a Magyar Országos Tűzoltó Szövetség.

Pesti tűzoltók 1870-ből (egykorú rotációs fametszet) Forrás: Wikimedia Commons

Széchenyi Ödön személyesen vonult ki szinte az összes tűzesethez.

Sokat tett a tűzoltóság népszerűsítéséért is: 1868-ban a közönségnek bemutatott egy kézi tűzoltókészüléket. A bemutató nagy sikert aratott, mert felkeltette az emberek érdeklődését, és kivívta szimpátiájukat a tűzoltóság illetve a tűzvédelem ügye iránt.

Isztambuli turistából lett az Oszmán Birodalom pasája

1870-ben turistaként elutazott Isztambulba, ahol nem sokkal korábban nagy tűzvész pusztított: leégett többek között az angol követség háza, az amerikai és a portugál konzulátus, az olasz színház valamint a katolikus érsekség épületei.

Isztambulban a múltban gyakoriak voltak a tűzesetek Forrás: Wikimedia Commons

Az Oszmán Birodalom fővárosában lévő rengeteg favázas lakóépület miatt gyakoriak voltak a tűzesetek.

A követségek, konzlátusok próbálták rávenni a török portát, illetve az uralkodót, I. Abdulazíz szultánt, hogy hozzanak létre Isztambulban központi irányítású modern tűzoltóságot.

I. Abdulaziz oszmán szultán hívta meg a török fővárosba Széchenyi Ödön grófot, a tűzoltóság megszervezésére Forrás: Wikimedia Commons/W. & D. Downey /Royal Collection Trust United Kingdom

Az éppen a török fővárosban turistáskodó Széchenyi felajánlotta ehhez a segítségét. A szultán nem kapkodta el a dolgot, csak négy évvel később,

1874-ben hívta meg Széchenyit és kérte fel a feladatra; a török tűzoltóság megszervezésére.

A gróf a munka során többször hazalátogatott Magyarországra, a hosszúra nyúlt isztambuli küldetésén vele lévő kiskorú gyermekeit pedig a török fővárosban is magyarul taníttatta. II. Abdul-Hamid szultán 1878-ban először ezredessé nevezte ki Széchenyi Ödönt, majd 1880-ban megkapta tőle a legmagasabb elismerést, a pasaságot.

II. Abdul-Hamid oszmán szultán, és az iszlám kalifája. A szultán - először a történelemben - Széchenyit a muszlim vallásra való áttérés nélkül tette meg pasának Forrás: Wikimedia Commons/ "W.&D. DOWNEY

Első ízben történt meg, hogy egy keresztény ember az iszlámra való áttérés nélkül nyerte el ezt a rendkívül magas rangot. (Az 1848-49-es magyar emigránsoknak még át kellett térniük ahhoz, hogy magasabb katonai rangot kaphassanak a török hadseregben.)

A török tűzoltóság létrehozásában kifejtett érdemei miatt

1899-ben megkapta a legnagyobb török kitüntetést, az Ozmanie-rend nagyszalagját.

Sikerei nemzetközi hírnevet hoztak a gróf számára, aminek köszönhetően 1883-ban a japán kormány is meghívta, hogy szervezze meg a szigetország tűzoltóságát, de ezt a meghívást már nem fogadta el.

Magyar hazafi, aki török táborszernagyi rangot kapott a szultántól

Konstantinápolyban telepedett le, de amikor csak tehette, hazalátogatott Magyarországra. Nem csak a pasa címet viselhette, hanem 1912-ben megkapta a török tűzoltóezredek és a tengeri tűzoltózászlóalj főparancsnoka címet, valamint elnyerte a török császári táborszernagyi rangot, 1918-ban pedig az utolsó magyar királytól IV. Károlytól a Vaskorona-rend I. osztálya kitüntetést is.

IV. Károly király és Zita királyné koronázási képe. Az uralkodó a Vaskorona-renddel tüntette ki Széchenyi Ödönt Forrás: Wikimedia Commons

1920-ban az Egri Önkéntes Tűzoltó és Mentő Egyesület levelet írt gróf Széchenyi Ödönnek, az idős Juszuf bej látogatása alkalmából, ami azért is számított jelentős gesztusnak,

mert jól illusztrálta a török-magyar viszonyban végbement változást,

a két nép közti rokonszenv és barátság kialakulását.

A magyarság körében szívből gyűlölt báró Julius von Haynau táborszernagy, az 1849 utáni véres tisztogatások irányítója. A Porta megtagadta a Törökországba menekült honvédtisztek kiadatását Forrás: Wikimedia Commons

Törökország befogadta az 1848-49-es szabadságharc menekültjeit, és megtagadta a Habsburg-udvar követelését, hogy adja ki Bécsnek a „hazaárulókat".

1869-ben I. Abdulaziz szultán a török-magyar barátság jegyében kettő corvinát ajándékozott Magyarországnak,

amit azóta is az Országos Széchenyi Könyvtár Kézirattára őriz, 1877-ben pedig II. Abdul Hamid adományozott újabb 35 kódexet az országnak.

Juszuf bej volt Kossuth Lajos tolmácsa, vidini tartózkodása idején Forrás: Wikimedia Commons/Prinzhofer, August

(Juszuf bejt gróf Hadik Ágoston ezredes, a tartalék hadtest szegedi alosztálya parancsnokának kérésére nevezték ki a segédtisztjévé, aki mint Juszuf százados szolgált a 18. számú Attila huszárezredben. A fiatal Juszuf 1849 őszén a török területre menekült Kossuth Lajos tolmácsa volt Vidinben.)

Minden erejével az ország felemelésén dolgozott

A tűzoltóság megszervezésén kívül számos más dologgal is foglalkoztatta a grófot, aki apja nyomdokait követve szolgálta a hazát. Megalapította az Első Magyar Utazási Társaságot, a Budapesti Hajós Egyletet, a Magyar Kereskedelmi és Iparegyletet,

elnöke volt a Budai Népszínház támogatására alakult segélyező bizottságnak,

egyik tagja volt az Országos Magyar Kertészeti Társulat igazgató-választmányának, részt vett a Magyar Svájci Gépgyár Rt. megalapításában, a Közmunkák Tanácsának tagjaként pedig a főváros fejlesztésén munkálkodott.

Széchenyi Ödön, mint oszmán pasa, és a szultán táborszernagya Forrás: Wikimedia Commons

1868. május 25-én megkezdte a Várba felmenő budai gőzsikló megépítését, amely 1870-re készült el, másodikként egész Európában. 1868-ban létrehozta az Első Magyar Szálloda Részvénytársaságot, majd 1870-ben a budai Fő utcában lévő háromemeletes házát átalakította szállodává (ez volt a Széchenyi szálloda). 1874-ben oroszlánrészt vállalt a fogaskerekű vasút létrehozásában, 1911-ben pedig egy olcsó népszállót épített.

III. Napóleon a francia Becsületrenddel tüntette ki a "dunai hajóst"

1867. április 26-án az újpesti Téli-kikötőből futott ki, hogy valóra váltsa régi nagy tervét: végighajózni a Pesttől Párizsig tartó vízi utat.

Bár mindenki lehetetlennek tartotta ezt a vállalkozást, mégis útra kelt, hogy bebizonyítsa,

Magyarország összeköthető vízi úton a nyugattal. Erre a célra építtette a Hableány nevű lapátkerekes gőzhajót, mellyel a Duna-Majna-Rajna-Szajna folyókon keresztül május 16-án sikeresen be is futott Párizsba, a párizsi világkiállításra.

A Hableány megérkezik Párizsba, 1867-ben Forrás: Wikimedia Commons

Amikor célba ért, a Hableány igen nagy feltűnést keltett a francia fővárosban, sok ember gyűlt össze a Szajna parton, hogy csodájára jártak a gőzhajónak,

mert magyar lobogó alatt még sohasem járt hajó a Szajnán.

A híres francia regényíró, Jules Verne is találkozott a gróffal, aki Széchenyi Ödönről mintázta a dunai hajósa, Borus Demeter alakját).

Louis Bonaparte, azaz III. Napóleon császár személyesen nyújtotta át a Becsületrendet Széchenyi Ödönnek Forrás: Wikimedia Commons/Alexandre Cabanel

A Hableány fedélzetén még a francia államfő, III Napóleon császár is megfordult,

aki személyesen tüntette ki a francia Becsületrenddel a grófot, teljesítménye elismeréseként. Széchenyi Ödön gőzöse, a Hableány pedig elnyerte a párizsi világkiállítás aranyérmét.

Maradandót alkotott a Törökországban is nagy tiszteletnek örvendő magyar gróf

Apja nyomdokait követve, hogy az ország anyagi jólétét maga is előmozdítsa, akart vízi közlekedési utat létrehoznia Nyugattal, a hazai termények importálásához.

Bebizonyítandó, hogy ez lehetséges, vágott neki a 43 napig tartó kalandos hajóútnak. A Hableányt magyar alapanyagokból, magyar iparosokkal és magyar munkásokkal építtette.

Széchenyi Ödön török táborszernagyi egyenruhában Forrás: Flickr

A 20 méter hosszú, 2.33 méter széles hajónak ő volt a kapitánya, a helyettesévé és kormányosnak Follmann Alajost nevezte ki, a legénység pedig három matrózból, egy gépészből, egy fűtőből, és egy szakácsból állt. Gróf Széchenyi Ödön, a „dunai hajós" 1922. március 24-én hunyt el Konstantinápolyban.

Széchenyi Ödön síremléke Isztambulban Forrás: Wikimedia Commons

Isztambul európai oldalán, a Feriköy keresztény temetőben, a római katolikus szektorban helyezték örök nyugalomra,

a törökök katonai pompával temették második felesége mellé.

Temetésén a török kormány is képviseltette magát, hogy lerója kegyeletét a Törökországért is sokat tett magyar arisztokrata emléke előtt.