Ezek a leggyakoribb okai a cápatámadásoknak

Nagy fehér cápa (Carcharodon carcharias) a dél-afrikai Mossel Bay vizein. A nagy fehér áll a halálos kimenetelű cápatámadások rangsorának élén

Július 4-én szombaton, a kelet-ausztráliai Queensland tartományhoz tartozó Fraser-sziget közelében halálos cápatámadás ért egy helyi búvárt. A rendőrség szóvivője brutálisnak nevezte a támadást, amelyet a 36 éves férfi nem élt túl. A népszerű fürdőparadicsomnak számító Queensland tartományban a mostani esettel együtt idén már három halálos kimenetelű cápatámadás történt. A híradások egyelőre nem számoltak be arról, hogy milyen cápafaj támadhatott a búvárra, a sérülések jellege azonban azt valószínűsíti, nagy fehér cápa áldozatául esett a fiatal férfi.

Ez volt idén a harmadik halálos cápatámadás a tartományban

A helyi sajtó beszámolója szerint a 36 éves Matthew Tratt július 4-én a Queensland tartománybeli Fraser-szigeten, helyi idő szerint délután 14 óra körül ment be a vízbe, hogy szigonypuskával halakra vadásszon.

A Fraser-sziget népszerű fürdőhely Queensland tartományban Forrás: Wikimedia Commons/Rahin

Az első jelentések még arról szóltak, hogy a férfi légzőkészülékkel merült,

ám ezt később azzal korrigálták, hogy csak ABC-felszereléssel, vagyis búvármaszkkal, légzőcsővel és uszonyokkal felszerelkezve úszott be, hogy a part közeli sekély vizekben szigonypuskával vadásszon.

Matthew Tratt egyedül ment be a vízbe, és magányosan merült. Nem sokkal kettő óra után a partról hallották a férfi segélykiáltásait, de amikor a vízi mentők partra húzták a súlyosan megsérült búvárt,

a vérveszteség miatt már sokkos, eszméletlen állapotban volt.

Megpróbálták újraéleszteni, majd mentőhelikopterrel kórházba vitték, de nem sikerült megmenteni az életét.

Helikopterre emelik az áldozat testét, a július 4-én történt cápatámadás után Forrás: ABC.net.au

Matthew Tratt az incidens után két és félórával később belehalt a sérüléseibe.

A férfi nős, és két gyereke volt. Queensland tartomány miniszterelnöke, Annastacia Palaszczuk személyesen fejezte ki részvétét hozzátartozóinak.

Szenvedélyes víz alatti vadász volt Forrás: Facebook

Tavaly, 2019-ben összesen kilenc cápatámadást regisztráltak a tartományban, de ezek közül egy sem végződött halállal.

A szigonypuskás vadászat provokációnak számít

A tragikus esetről kiadott első jelentés még nem tért ki arra, hogy milyen cápafaj okozhatta Matthew Tratt halálát. Az esetnek nem volt közvetlen szemtanúja, ezért a szakértőkre vár az a feladat, hogy a sérülései alapján megpróbálják azonosítani a búvár halálát okozó cápa faját.

A baleset helyszíne (fent a mentőhelikopterrel) Forrás: ABC.net.au

A cápatámadások túlnyomó többségénél sem az áldozat, sem pedig a szemtanúk nem látják a cápát, ezért a szakértők többnyire csak az áldozatot ért sérülésekből tudnak következtetni a támadó fajra.

A súlyos, gyors kivérzéssel járó, mélyen roncsolt lábsérülés arra utal, hogy nagy valószínűséggel egy fehér cápa (Carcharodon carcharias) támadhatott Matthew Tratt-re.

A valószínűsíthető támadó egy nagy fehér cápa lehetett Forrás: Elter Tamás

Mind e mellett fontos kiemelni, hogy az áldozatot ért támadás - az ismert körülmények alapján - az úgynevezett provokált agressziók közé sorolandó.

A szakirodalom a cápatámadásokat két nagy csoportba, a provokált és a nem provokált agressziók közé sorolja.

Az előbbi csoportba sorolandó minden olyan eset, amikor az agressziót vagy tudatos, vagy pedig az áldozat által - a következményeket tekintve - nem szándékos magatartás váltja ki.

Vannak olyan potenciálisan veszélyes fajok, - mint például az óceáni fehérfoltú - amelyek életmódjukból adódóan nem tartanak az embertől Forrás: Halász Károly-DIVEX

Tudatos magatartásnak számít egy potenciálisan veszélyes cápafaj provokálása, így például ha utánanyúlnak, vagy megérintik az állatot,

illetve területtartó fajok esetében, ha túl közel úsznak hozzá, üldözik, illetve megpróbálják sarokba szorítani.

Számos olyan eset ismert, amikor az agressziót elszenvedő áldozat nem is tudta, hogy ő maga provokálta ki a támadást.

A provokáció gyakran agresszív magatartást vált ki Forrás: Erich Ritter/Erich Ritter

Ilyen magatartásnak számít például a víz erőteljes paskolása, a rúgkapálás,

az élénk színű (általában neonzöld, citromsárga vagy pink) fürdőruha, csillogó ékszerek viselése, vagy a vízbe vizelés. A szakértők egységesek annak megítélésében, hogy a szigonypuskás víz alatti vadászat közben elszenvedett agressziók kivétel nélkül a nem provokált támadások közé tartoznak.

Ezért válhat életveszélyessé a vízbe vizelés

A vízfelszín erőteljes paskolása vagy a rúgkapálás igen erős, és szabálytalan amplitúdójú lökéshullámokat kelt a vízben.

Dr. George H. Burgess, az International Shark Attack File kurátora, a cápatámadások nemzetközileg elismert szakértője. Évente átlagosan 80-100 cápatámadást regisztrálnak a világtengeren Forrás: Florida Museum of Natural History

Mivel a víz körülbelül 830-szor sűrűbb mint a levegő, ezért a lökéshullámok sokkal gyorsabban és nagyobb távolságra terjednek a vízben, mint a levegőben. A cápák számos speciális érzékszervvel rendelkeznek,

így többek között az úgynevezett oldalvonal-rendszerrel.

Ez a cápa testén a fejtől a farokig húzódó, a törzs középvonalában a bőr alatt futó és egy vastag érhez hasonló szerv, amely gélszerű anyaggal van kitöltve, amihez idegi receptorok kapcsolódnak.

Nagy fehér cápa úszik mélyen a felszín alatt, a dél-afrikai Vals-öbölben. A hátúszó alatt végigfutó ívelt vonal az állat oldalvonal-rendszere Forrás: Elter Tamás

A cápák az oldalvonalukkal érzékelik a víz alatti lökéshullámokat, méghozzá rendkívül nagy felbontásban. Képesek megkülönböztetni a szabályos, és az irreguláris (szabálytalan) lökéshullámokat. Ha egy fürdőző vagy úszó elkezdi erőteljesen csapkodni a vizet,

az pont olyan szabálytalan lökéshullámokat kelt, mint amilyen egy sebesült hal vergődése által keltett lökéshullám.

A cápa oldalvonalrendszere ezt nagyon messziről, bőven a láthatóság határán túlról képes fogni, ami pedig felkelheti a ragadozó érdeklődését.

A szabálytalan lökéshullámok nagyon távolról is felkelthetik a cápák érdeklődését Forrás: Cultura Creative/K2/Ken Kiefer 2

Ugyanez a helyzet a szigonyos vadászoknál.

Ha elejtenek egy halat, a sebesült állat vergődése által keltett impulzusok nagyon messziről a búvár közelébe vonzhatják a cápákat. Ebben az esetben a megszigonyozott hal testéből kiáramló vér még jobban felkeltheti a ragadozó életveszélyes kíváncsiságát.

Tigriscápa támad egy légzőkészülékes búvárra Forrás: YouTube

A gyakori tévhittel szemben a cápáknak kitűnő a látásuk, színlátással is rendelkeznek, de a szárazföldi emlősöktől eltérően elsősorban a kék és a sárga tartományra koncentrálódik a színlátásuk.

Tigriscápa (Galeocerdo cuvier). A cápáknak kiváló a látásuk, és a színeket is érzékelik, elsősorban a sárga és kék tartományban Forrás: Elter Tamás

Ez a magyarázata annak, hogy az élénksárga vagy zöld színű fürdőruhát még zavaros vízben is képesek nagy távolságból észrevenni, ami szintén felkeltheti az érdeklődésüket. Hasonló a helyzet az ékszerekkel, vagy a krómozott órákkal,

amelyek megcsillanása apró rajhalakra emlékeztetheti a ragadozót.

Olyan partszakaszokon, ahol nagyobb valószínűséggel fordulhatnak elő potenciálisan veszélyes cápafajok, provokáló tényező lehet a vízbe vizelés is.

A cápák rosztrumán (orrán) látható apró pórusok az úgynevezett Lorenzini-ampullák Forrás: Elter Tamás

A vizelet a vérsavóhoz hasonlóan nagy mennyiségben tartalmaz pozitív töltésű nátrium-ionokat, amelyek a cápák orrán található hihetetlenül érzékeny, a mikrofeszültségű terek érzékelésre alkalmas Lorenzini-ampulláknak nevezett szervet stimulálják.

Sokkal többen halnak meg évente méhcsípésben, mint cápatámadásban

Az Ausztráliában történt baleset egyéb további tanulságokkal is szolgál. Számos gyakorlati tapasztalat és esettanulmány bizonyítja,

aki magányosan megy a vízbe, sokkal jobban kiteszi magát egy potenciális agressziónak,

mint azok, akik többedmagukkal úszkálnak a tengerben.

Homoki tigriscápa (Carcharias taurus). A nyugodt viselkedés, lassú megfontolt mozgás és a szemkontaktus fenntartása fontos tényező a víz alatti cápás randevúknál Forrás: Elter Tamás

A búvároknál egyenesen elsőrangú biztonsági szabálynak számít a merülőtársi rendszer, vagyis az a követelmény, hogy mindig párosával merüljenek.

Kerülni kell a kikötők, halászhajók, vagy a horgászcsónakok közelében való úszkálást csakúgy,

mint a folyótorkolat közelében történő vízbe menetelt. Olyan partvidékeken, ahol honosnak számítanak az emberre potenciálisan veszélyes cápafajok - ilyen terület például a magyar turisták körében is népszerű Vörös-tenger-, alkonyati időszakban vagy napfelkelte környékén kerülendőek a vízi programok.

A villámsebes, nyíltvízi röviduszonyú makócápát a fokozottan veszélyes fajok közé sorolják Forrás: Elter Tamás

A cápatámadások, annak ellenére, hogy megrázzák a közvéleményt, valójában nagyon ritkának számítanak.

Éves átlagban világszerte 80-100 cápatámadást regisztrálnak, amelyekből 5-10 eset végződik halállal.

Sokkal többen halnak meg minden évben méhcsípés, kutyaharapás, víziló- vagy bivalytámadás és kígyómarás következtében, de még villámcsapás miatt is, mint ahányan cápatámadásban vesztik az életüket.

A bikacápa (Carcharinus leucas) a fokozottan agresszív fajok közé tartozik Forrás: Cultura Creative/George Karbus Photography/George Karbus Photography

A jelenleg ismert mintegy 500 cápafaj közül 15-20 számít az emberre is potenciálisan veszélyes fajnak, és tíznél is kevesebb a rendszeresen halálos balesetet okozó fajok száma.

A cápatámadási statisztikák szerint az első öt leginkább veszélyesnek tekinthető faj a nagy fehér (Carcharodon carcharias), a tigris (Galeocerdo cuvier), a bika (Carcharinus leucas) és az óceáni fehérfoltú cápa (Carcharinus longimanus), valamint a röviduszonyú makó (Isurus oxyrinchus).

Nagy fehér cápa siklik közvetlenül a felszín alatt Forrás: Elter Tamás

Ezek közül a tigris, a röviduszonyú makó és az óceáni fehérfoltú cápa honos fajnak számítanak a Vörös-tengerben,

a nagy fehér és a makócápa - ugyan extrém ritka előfordulással - pedig a Földközi-tengerben. És azzal szemben, hogy évente 5-10 ember hal meg cápatámadás miatt, átlagosan 60-70 millió cápa esik a kereskedelmi halászat valamint a környezetszennyezés áldozatául, kihalás szélére sodorva ezzel jó néhány fajt.