Tragédiával végződött a Habsburg szerelmi házasság

Ferenc Ferdinánd és Chotek Zsófia esküvői szertartása

Ferenc Ferdinánd főherceg, az Osztrák-Magyar Monarchia trónörököse kereken százhúsz éve, 1900. július elsején vezette oltárhoz szerelmét, Chotek Zsófia cseh grófnőt, Ferenc József császár és a bécsi udvari körök határozott tiltakozása ellenére. A főhercegnek élete végéig viselnie kellett „engedetlensége" következményeit: bájos és jólelkű ifjú feleségét egészen a főhercegi pár Szarajevóban bekövetkezett haláláig kiközösítette és valóságos páriaként kezelte az udvar. Csak Rudolf özvegye, Stefánia koronahercegné állt ki tüntetően Zsófia mellett. Ferenc Ferdinánd és hitvese az őket ért méltánytalanságok ellenére boldog családi életet élt egészen 1914. június 28-ig, a világot lángba borító szarajevói merényletig. 

„ Ne halj meg Zsófi, könyörgök, ne halj meg!"
(A szarajevói merényletben halálosan megsérült Ferenc Ferdinánd utolsó szavai a feleségéhez)

Erzsébet császárnét és Rudolf trónörököst is fojtogatta az udvar légköre

A 19. század második felében az Osztrák-Magyar Monarchia államrendjét a klasszikus polgári konzervatív-liberális szellemiség jellemezte.

Az évtizedeken át prosperáló soknemzetiségű Duna-menti birodalomban a kor mércéjével mérve fejlettek voltak a polgári szabadságjogok, fejlett volt a sajtószabadság, és a Monarchia nagyvárosaiban, Bécsben, Budapesten, Prágában vagy Zágrábban pezsgő kulturális-társasági élet zajlott.

Az Osztrák-Magyar Monarchia címere Forrás: Wikimedia Commons

A bécsi Hofburg évszázados falai mögött azonban mintha megállt volna az idő: az udvar a polgári korszakban is az ősrégi és merev spanyol etikett ceremoniális szabályai szerint élte mindennapi életét.

Az udvarban Ferenc József császár személye számított az állandóság szimbólumának,

ezért tűnik ironikusnak, hogy éppen az uralkodó felesége, a Wittelsbachok szabad szellemiségét képviselő Erzsébet császárné szállt szembe először nyíltan is az ósdi etikettel.

Az idős uralkodó, Ferenc József császár személye szimbolizálta az állandóságot Forrás: AFP

Sisi számra elviselhetetlen volt az udvar fojtogatóan merev és rideg légköre, de ezen minden szándéka ellenére, még ő sem tudott változtatni.

Sisi életében Rudolf halálával következett be a legnagyobb törés Forrás: Wikimedia Commons

A briliáns intellektussal megáldott Rudolf trónörökös, aki anyjától örökölte szabad szellemiségét, szintén sokat szenvedett az udvar konzervativizmusától.

Felvilágosult nézetei miatt éles ellentétbe került az apjával,

azzal pedig, hogy „rangjához méltatlan, nem udvarképes elemekkel", vagyis művészekkel, újságírókkal, illetve polgári származású értelmiségiekkel ápolt baráti viszonyt, mély megbotránkozást váltott ki az udvarban.

Rudolf feleségével, Stefánia főhercegnővel. A trónörökös sok kérdésben szemben állt az apjával Forrás: Wikimedia Commons

Rudolf 1889. január 30-án a mayerlingi vadászkastélyban történt máig tisztázatlan hátterű halála után, a trónöröklés rendje szerint Ferenc József császár öccse, Károly Lajos főherceg lett az osztrák-magyar trónörökös.

Habsburg-Lotaringiai Ferenc Ferdinánd főherceg, az Osztrák-Magyar Monarchia trónörököse Forrás: Wikimedia Commons

Az állandóan betegeskedő főherceg 1896. március 19-én bekövetkezett halála után fia, Habsburg-Lotaringiai Ferenc Ferdinánd főherceg vált a Monarchia trónörökösévé.

Kitör a botrány a Hofburgban

Az új trónörökös-főherceg ugyan egyáltalán nem azt a fajta szabad szellemiséget képviselte, mint Rudolf vagy Sisi, de a Monarchiával kapcsolatos jövőbeli tervei miatt ő is éles ellentétbe került Ferenc József császárral.

Ferenc Józsefet semmitől sem kímélet meg a sors magánéletében Forrás: Wikimedia Commons

Ferenc Ferdinánd - aki II. Ferencként kívánt trónra lépni – meggyőződéssel vallotta ugyanis, hogy a Monarchiát az osztrák-magyar primátusú dualizmusból egy trialista államszövetséggé kell átalakítani, amelyben az Osztrák-Magyar Monarchia népességének ötven százalékát kitevő szlávság lesz a birodalom harmadik pillére.

Ferenc Ferdinánd a trónra lépése után trialista föderációvá akarta átalakítani a Monarchiát Forrás: Wikimedia Commons

Ferenc József császár, aki élete végéig az 1867-es osztrák-magyar kiegyezést tekintette a Monarchia fundamentumának, élesen kikelt unokaöccse tervei ellen.

Emiatt csakúgy, mint a fiát, Rudolfot, Ferenc Ferdinándot sem vonta be a politikai döntéshozatalba.

A trónörökös- főherceg azonban mellőzése ellenére sem adta fel a terveit, mi több, 1908-tól a rezidenciáján, a bécsi Belvedere-kastélyban működő tanácsadó testülete, az úgynevezett „kis katonai hivatal" valóságos exil-kormánnyá nőtte ki magát a Hofburg árnyékában.

Ferenc Ferdinánd rezidenciája, a Belvedere-kastély Bécsben Forrás: Wikimedia Commons

De Ferenc Ferdinánd nem csak a politikában, hanem a párválasztásban sem kívánta az udvar óhajait követni. A Habsburg-Lotaringiai házban sok évszázados hagyománynak számított, hogy a trónörökös csak királyi családból származó hitvest választhat magának.

Károly főherceg és Pármai-Bourbon Zita főhercegnő esküvője, 1911-ben. A Habsburg-házban évszázados tradíciónak számított, hogy a trónörökös csak királyi családból nősült Forrás: Wikimedia Commons

Ferenc Ferdinándot 1896-ban egy prágai társasági eseményen hozta össze a kifürkészhetetlen sors szeszélye az ősi cseh arisztokrata családból származó és sugárzó szépségű Chotek Zsófia grófnővel.

Chotek Zsófia grófnő egykorú portréja Forrás: Wikimedia Commons/Thyra

A leány Izabella főhercegné, Frigyes főherceg hitvesének kíséretéhez tartozott. A főherceg első pillantásra beleszeretett a 28 éves bájos grófnőbe, és a fiatal nő iránt fellobbant szerelme viszonzásra is talált Zsófiánál.

Több mint két évig titokban tartották kapcsolatukat,

de amikor Ferenc Ferdinánd elhatározta, hogy minden várható nehézség ellenére feleségül veszi szerelmét, és e szándékát 1899-ben hivatalosan is bejelentette, kitört a botrány.

A császár kikötötte, hogy közös gyermekeik közül egyik sem örökölheti meg a trónt

A botránnyal dacolva Ferenc Ferdinánd makacsul kitartott házasságkötési szándéka mellett, és tüntetően eljegyezte Zsófiát. Ferenc József, a trónörökös nagybátyja eleinte hallani sem akart a „rangon aluli" házasságról.

Ám amikor látta unokaöccse hajthatatlanságát, és azt is, hogy Ferenc Ferdinánd kész akár szakításra vinni a dolgot az udvarral, nagy nehezen beadta a derekát.

Ferenc József csak nagyon nehezen, és kemény feltételek mellett járult hozzá a "rangon aluli" házassághoz Forrás: Wikimedia Commons/Heeresgeschichtliches Museum/ Hans Temple

Hosszú viták és veszekedések után csak rendkívül szigorú, megalázó feltételek elfogadása mellett engedélyezte a házasságkötést. Először is a házasságot rangon alulinak („unstandesgemäß ) minősítette,

mivel a Chotek-családot nem tartották a Habsburg-családdal egyenlő rangban születettnek,

hiába számítottak Csehország egyik legősibb arisztokrata famíliájának. Ferenc József azt is megtagadta – bár megtehette volna – hogy a Chotek grófi famíliát a birodalmi főnemesség soraiba emelje.

Chotek Zsófia egykorú fotón Forrás: Wikimedia Commons

A morganatikusnak nyilvánított házasságkötés miatt Ferenc Ferdinánd és Chotek Zsófia utódait kizárta a trónöröklésből,

a trónörökös hitvesének pedig a házasságkötés után sem járt a rangjának megfelelő „fenség" megszólítás.

Chotek Zsófia még a házasságkötés követően is csak a "főnemes hercegnő" (Fürstin von Hohenberg) címet használhatta, a rangja szerint járó főhercegné (Erherzogin) titulus nem illette meg.

Ferenc Ferdinánd nagyon nezen viselte szeretett felesége udvari megaláztatásait Forrás: Wikimedia Commons/Ferdinand Schmutzer

A császár azt is kikötötte, hogy a születendő gyermekek nem viselhetik a Habsburg családi nevet, ami helyett csak a von Hohenberg nevet használhatják. A rendkívül kemény feltételek megfogalmazásban Chotek Zsófia cseh származása is szerepet játszhatott.

Boldog és kegyensúlyozott párkapcsolatban éltek

A házasságkötési ceremóniát 1900. július elsején az észak-csehországi Zákupy plébániatemplomában tartották meg.

Az esküvőről a császári család tagjai tüntetően távolmaradtak,

azon csak Ferenc Ferdinánd mostohaanyja, Mária Terézia portugál infánsnő vett részt a trónörökös két mostohahúgával, Mária Annunciáta és Erzsébet Amália főhercegnőkkel. Még a trónörökös édestestvérei sem jelentek meg az esküvőn.

Ferenc Ferdinánd és Chotek Zsófia esküvői szertartása Forrás: Wikimedia Commons

A házaspárnak, és különösen Zsófia „főnemes hercegnőnek"

az esküvő utáni években is számtalan megaláztatást kellett elviselnie.

Zsófia hiába volt a birodalom trónörökösének törvényes felesége, senki sem szólíthatta őt jövendő császárnénak, csupán a jövendő császár feleségének (die Gemahlin des künftigen Kaisers ) nevezhették.

Mária Terézia portugál infánsnő, aki az udvari bojkottal dacolva, részt vett mostohafia esküvői szertartásán Forrás: Wikimedia Commons

A császári család minden udvari eseményen vagy társasági rendezvényen bántó módon viselkedett Zsófiával, másodosztályú személyként kezelték, aki sem az opera illetve a színházi előadásokon nem ülhetett be a császári páholyba, és a díszszemléken sem utazhatott a férje hintójában.

Ferenc Ferdinánd feleségével, és gyermekeivel Forrás: Wikimedia Commons

A sorozatos megaláztatások ellenére

Ferenc Ferdinánd és Zsófia boldog, kiegyensúlyozott kapcsolatban éltek.

A rideg és másokkal szemben általában kellemetlen modorú főherceg valósággal elhalmozta szeretetével imádott feleségét; a kettejük közötti szerelem egészen a sírig tartott.

A trónörökös és felesége az esküvői fotójukon Forrás: Wikimedia Commons

A cseh származású főhercegné bántó lekezelése és mellőzése csak még eltökéltebbé tette a trónörököst terveiben.

A Belvedere-kastélyban működő tanácsadó testületébe nagy számba vont be cseh, szlovák, illetve délszláv politikusokat.

A trónra lépése után Horvátországból, Boszniából és Krajnából egységes délszláv államalakulatot akart létrehozni, amelyet ugyanolyon jogok illettek volna meg a föderáción belül, mint Magyarországot, vagy Ausztriát.

Aurel Popovici 1906-ból származó térképe térképe az államszövetséggé alakuló Monarchia közigazgatási beosztásáról Forrás: Wikimedia Commons

A trónörökösnek ez a terve viszont szembe ment Szerbia törekvéseivel, Belgrád ugyanis a nagyszerb nacionalista törekvések jegyében a saját szupremáciája alatt akart létrehozni egy Monarchiától független és önálló délszláv államalakulatot. Ferenc Ferdinánd ezért nem csak a magyar politikai osztály, hanem - más okokból - a szerb nacionalisták számára is az elsőszámú közellenséggé vált.

A vészjósló figyelmeztetések ellenére elutazott Boszniába

1914 nyarára különösen felforrósodott a Balkánon a helyzet, az 1912-1913-as balkáni háború nyomán. Ferenc Ferdinánd ebben a feszült légkörben kívánt látogatást tenni Boszniában, hogy megszemlélje az ott állomásozó osztrák-magyar hadtest nagy nyári hadgyakorlatát.

Ferenc Ferdinánd trónörökös (középen bal szélen) egy bajorországi hadgyakorlaton, 1909-ben Forrás: Bundesarchiv/Tellgmann, Oscar

Az ezt megelőző hetekben a császári titkosszolgálathoz több jelentés futott be arról, hogy a boszniai „Mlada-Bosna" szerb-bosnyák nacionalista szervezet a trónörökös meggyilkolására készül. A hadgyakorlat június 28-án, a szerbek számára nemzeti gyásznapnak számító 1389-es rigómezei csata emléknapján kezdődött volna el,

amit a szerb nacionalista körök nyílt provokációnak tekintettek.

Bécsben éppen ezért igyekeztek lebeszélni a trónörököst a veszélyesnek látszó boszniai útjáról, ám Ferenc Ferdinánd hajthatatlannak bizonyult, és feleségével együtt, az eredeti programnak megfelelően elutazott Szarajevóba.

Potiorek táborszernagy nem vette komolyan a figyelmeztetéseket Forrás: Wikimedia Commons

Bosznia katonai kormányzóját, Oskar Potiorek táborszernagyot is értesítették Bécsből a földalatti Mlada Bosna csoport szervezkedéséről,

de a kormányzó vaklármának vélte a figyelmeztetést, és elmulasztotta a megfelelő védelmi intézkedések megtételét.

Pedig a bécsi kémelhárítás információi pontosnak bizonyultak, ugyanis a boszniai terrorszervezet a szerbiai „Fekete Kéz" mozgalommal közösen jól előkészített merényletsorozattal készült a trónörökös látogatására.

"Ápisz ezredes", vagyis Dragutin Dimitrijević, a szerb királyi titkosszolgálat tisztje, és a "Fekete Kéz" vezetője Forrás: Wikimedia Commons

A trónörökös meggyilkolására szőtt tervekről a belgrádi kormány is tudhatott, hiszen a „Fekete Kéz" titkos szervezet vezetője, „Ápisz ezredes", vagyis Dragutin Dimitrijević - aki az 1903-as királygyilkosság vezéralakja volt-, a szerb titkosszolgálatban viselt magas beosztást.

Még a halálukban is kirekesztés volt a részük

A merénylők pontosan ismerték a főhercegi pár útvonalát, amely mentén hat felfegyverzett merénylő várta a tömegbe vegyülve a gépkocsi-konvoj felbukkanását. Már a szarajevói városházán tett látogatása előtt bombát dobtak Ferenc Ferdinánd autójára, de ez nem sebesítette meg a főherceget.

A trónörökös és felesége távozóban a szarajevói városházáról, percekkel a végzetes merénylet előtt Forrás: Wikimedia Commons

A trónörökös a merényletkísérlet ellenére sem volt hajlandó félbeszakítani a programját,

és amikor a nyitott gépkocsija lekanyarodott a Latin-hídról, a tömegben megbúvó, éppen ott tartózkodó egyik merénylő közvetlen közelről több pisztolylövést adott le a főhercegi párra.

Gavrilo Princip, a merénylő rálő a főhercegi párra (korabeli újságillusztráció) Forrás: Wikimedia Commons/Bianchetti/Leemage

A lövésektől súlyosan megsérült

Ferenc Ferdinánd a gépkocsi padlójára hanyatlott, de nem veszítette el azonnal az eszméletét.

Felesége, Zsófia főhercegné mellette feküdt ájultan. A trónörökös a feleségét szólongatta: "Ne halj meg Zsófi, könyörögöm, ne halj meg!" – ezek voltak Ferenc Ferdinánd utolsó szavai.

Ahonnan a "nagy háború" elindult: Szarajevó, a Latin-híd, a Ferenc Ferdinánd főherceg és trónörökös elleni merénylet helyszíne Forrás: Szalay-Berzeviczy Attila

A szarajevói pisztolylövés lángba borította a világot; napra pontosan egy hónappal később, 1914. július 28-án Ferenc József császár aláírta a Szerbia elleni hadüzenetet, ezzel pedig kitört az első világháború.

Gavrilo Principet lefogják Ferenc Ferdinánd trónörökösre és feleségére leadott halálos lövések után Szarajevóban 1914. június 28-án. A szarajevói merénylet vezetett a hadüzenethez, és végső soron az első világháború kitöréséhez Forrás: Wikimedia Commons

A főhercegi párt még a halában is utolérte a kirekesztés;

holttesteiket nem a Habsburg-család hagyományos temetkezési helyén, a bécsi kapucinus rendház kriptájába, hanem az alsó-ausztriai artstetteni kastély családi sírboltjában helyezték örök nyugalomra.