Az oregoni mintegy 11 500 éves Paisley Caves barlangok jól ismert lelőhelynek számítanak, amelyek a Clovis-kultúra előtti időkből származnak.
A tudósok itt bukkantak azokra a biomarkereket tartalmazó, megkövesedett ürülékekre, amelyek választ adhatnak a korábbi kérdésekre.
A Science Advances tudományos folyóiratban publikált friss tanulmányban a szakemberek az ezekben található lipidek nyomait keresték: élőlények létfontosságú szerves vegyületeit, amelyek többnyire glicerint és zsírsavat tartalmazó apoláris makromolekulák.
Tudományos körökben régóta a vita tárgya, hogy vajon mikor érkeztek meg először az emberek Amerikába
– mondta Lisa-Marie Shillito, az angliai Newcastle Egyetem geoarcheológusa a ScientAlert tudományos online portálnak. – A kontinens legelső lakóinak sokáig a Clovis-kultúra tagjait tartottuk, de most egyszer és mindenkorra kiderülhet, hogy talán tévedtünk.
Hozzátette: azért ezt a módszert választották, mert a lipid-elemzés során jóval ritkábban fordulhat elő szennyeződés, amelyek jobban megőrzik a DNS-t is. A korábbi eredményekkel összevetve az új kutatás azt sugallja, hogy a most elemzett ürülék valóban emberi eredetű, tehát mintegy 14 ezer évvel ezelőtt feltételezhetően valóban laktak emberek a barlangokban.
Az egyik minta biomarkereiben az emberektől és a kutyáktól származó lipidek és DNS vegyesen volt jelen, ami azt jelzi, hogy a négylábúak már ekkor is az emberek mellett éltek.
A Paisley-barlangokból nyert minták a legrégebbi koprolitok, amelyeket valaha felfedeztek a nyugati féltekén. Ezek változatos étrendre utalnak: magvakat, rágcsálókat, rovarokat és növények maradványait tartalmazzák.
Az új felfedezés nem csak azt segít jobban megérteni, hogy hogyan és mikor érkeztek az emberek Amerikába, de fellibbentheti a fátylat a távoli civilizációk szokásairól és hagyományairól is.