Rossz híre ellenére a farkas kerüli az embert

Magyarországon a farkast (Canis lupus) még mindig nem kíméli az ember. A többnyire a Felvidékről, esetenként a Balkánról érkező példányai általában illegális elejtés áldozatául esnek.

A kutyák vad őseinek száma az intenzív üldöztetés miatt megfogyatkozott, élőhelyük pedig feldarabolódott és összezsugorodott. Hazánkban alig pár tucat farkas él, amiknek szüksége van a nagy, összefüggő és háboríthatatlan erdőterületekre.

A WWF Magyarország több mint tíz éve foglalkozik a hazánkba lassan visszatérő szürke farkasok és élőhelyeik megóvásával. Az Aggteleki és Bükki Nemzeti Park Igazgatóságával azon fáradozunk, hogy ez a páratlan – és itthon őshonos – faj végre visszatérjen erdeinkbe.

A WWF a 2000-es évek eleje óta támogatja a farkas visszatérését. Ismeretterjesztő filmmel, kiadványokkal, előadásokkal mutattuk be a faj tulajdonságait, szerepét a természetben. Kitértek a farkas károkozása elleni védekezési lehetőségekre is.

Jelenleg az Aggteleki Nemzeti Parkkal együttműködve, kameracsapdák kihelyezésével segítik a farkasok kutatását. A nemzeti parkokon belül olyan háborítatlan övezetek kialakításáért küzenek, ahol a nagyragadozók Magyarországon is menedékre lelhetnek.

A szürke farkas, vagy hétköznapi nevén farkas, Magyarország legnagyobb termetű kutyaféle ragadozója. A farkas – a kutya őse - régebben mindenütt megtalálható volt Európában. Mára csak a kontinens északi részén és a hegyvidékeken élnek falkái. Bár a Kárpátokban elterjedt, a mai Magyarország területéről az intenzív vadászat következtében csaknem kipusztult, mindössze néhány család jelenik meg időnként az Északi hegyvidéken. Napjainkban is rendkívül ritka, fokozottan védett faj.

Magyarországon a farkast (Canis lupus) még mindig nem kíméli az ember. A többnyire a Felvidékről, esetenként a Balkánról érkező példányai általában illegális elejtés áldozatául esnek. Forrás: Maximilian von Hopffgarten

Magyarországon a farkast még mindig nem kíméli az ember. A többnyire a Felvidékről, esetenként a Balkánról érkező példányai általában illegális elejtés áldozatául esnek. „Sportból" vagy a háziállatok miatti aggodalomtól hajtva kerülnek puskavégre, ami a jelenleg hatályos jogszabályok szerint bűncselekmény. Sajnos a társadalmunk ennek ellenére ma még nem áll ki a farkas védelme érdekében.

Nézzük, mi fenyegeti a farkasokat

Illegális elejtések

A farkas hazánkban rendkívül sérülékeny kis állománysűrűsége miatt. Egy-egy példány illegális elejtése hosszú távon visszaveti az állomány növekedését.

Mérgezések

Ezt a legtöbbször illegális tevékenységet nem is biztos, hogy a nagyragadozók elpusztítására használják az elkövetők. Ha azonban a méreg kijut a táplálékláncba, közvetve nagyragadozók és más védett állatok pusztulásához is vezethet.

Nemzetközi együttműködések hiánya

Európa nagyragadozó-állományainak kb. 80%-a határokon is átnyúlik. Folyamatos kapcsolattartás, egységes kezelés és tapasztalatcsere nélkül a határokon átívelő állományok nem védhetők meg hosszú távon.

Érdekellentétek

A különböző értékrendekkel rendelkező csoportok (pl. vadgazdálkodók, erdészek, természetvédelmi szakemberek, döntéshozók stb.) között elmélyülő lövészárkokat fel kell számolni a sikeres együttműködés érdekében. Szorult helyzetben a magányos farkas elpusztul, de a falka túlél.

Forrás: High Country News

A szimbolikus örökbefogadással segíthetjük a WWF-et abban, hogy :

• biztosítani tudják a farkasok számára nélkülözhetetlen nagy kiterjedésű, háborítatlan erdőterületeket
• megvizsgálják, melyek azok a területek, ahol az orvvadászat különösen fenyegeti a farkast
• felmérjék, mely régiókban okoz problémát a farkasok jelenléte
• az Aggteleki és Bükki Nemzeti Park Igazgatóságokkal együttműködésben a farkasokkal kapcsolatos kutatásra nagy hangsúlyt fektessen kameracsapdák kihelyezésével, nyomolvasással, genetikai vizsgálatokkal és a lakosság tájékoztatásával

(Forrás: https://adomany.wwf.hu/orokbefogadas/farkas)