Tudja-e, hogy miért rejtély a farkasok és a kutyák vonyítása?

A sziréna hangjára a kutyák vonyítani kezdenek

A kutatók elismerik, hogy a kutya vonyítása még számukra is nagyban rejtély, csak annyi bizonyos, hogy a jól ismert jelenség oka a farkasősökben keresendő. A kutyák számos okból vonyíthatnak, gyakran, így reagálnak egy másik fajtárs hangjára, de akkor is ezt teszik például, ha a gazdi elmegy otthonról.

Tévhit, hogy csak éjszaka vonyítanak

A zoológusok előtt közismert, hogy a kutyafélék (Canidae), mint például a prérifarkas, a sakál, a farkas, vagy a házi kutya egyaránt vonyítanak.

Vonyító kutyák. Hogy mi mindent akarnak ezzel kifejezni a kedvenceink, legnagyobb részt még nem tudjuk Forrás: Origo

A megfigyelések szerint a farkasok (Canis lupus sp.) egyik kedvelt vonyítási időszaka a csendes alkonyati, illetve esti órákban észlelhető,

a jelenség rendszerint este hét óra és éjfél között tetőzik,

a földrajzi szélességi fokoktól is függően.

Vonyító farkasok Forrás: Getty Images/imageBROKER RF/Wilfried Martin

Azért gondoljuk úgy, hogy a farkasvonyítás éjszakai esemény,

mert ilyenkor a csend miatt sokkal nagyobb valószínűséggel felfigyelünk erre a jellegzetes hangra.

De mindezek ellenére a farkasok nemcsak éjjel, hanem bármikor vonyíthatnak.

Tévhit, hogy a farkasok csak éjszaka vonyítanak Forrás: Origo

Az etológiai kutatások szerint a farkasok elsősorban azért vonyítanak, mert így küldenek üzenetet

más, távolban lévő farkasoknak, de néha a falkatársaikkal is így „beszélgetnek". A vonyításnak többfajta jelentése lehet. Az egyik, hogy az állat így jelzi más farkasoknak, hogy az adott terület az ő territóriuma.

A vonyítás territoriális jelzés is lehet Forrás: Wikimedia Commons

A vonyítás másik oka, hogy az elkóborolt falkatagok ismét egymásra találjanak,

a harmadik ok pedig szociális célú, ugyanis így tartják a kapcsolatot egymással a falkatársak. De ugyancsak vonyítással jelzi a falkavezér a többieknek a közös vadászat előtti gyülekezőt, vagy ha új társat keresnek.

Szezonális jellegű szokás

Érdekes megfigyelés, hogy a vonyítás szezonális jellegű szokás.

Ha a farkasnak kicsinyei vannak, szünetelteti a vonyítást, nehogy felhívja magára a figyelmet,

illetve nehogy elárulja, hol van a kölykök rejtekhelye.

Vonyítással jelzi a falkavezér a közös vadászat kezdetét is Forrás: Wikimedia Commons

A prérifarkas, a házi kutya, illetve a farkas rokon fajok, amelyek közös jellemzője, hogy falkában élnek, és szervezett szociális struktúrával rendelkeznek.

Prérifarkas (Canis latrans) Forrás: Wikimedia Commons

Csoportokban vándorolnak, és a kölykeiket is csoportosan nevelik.

Ezek a szociális közösségekben élő állatok szinte folyamatosan kommunikálnak egymással, és mivel e fajok rokonok, hasonlóképpen teszik ezt: vonyítanak, ugatnak vagy morognak.

Még nagy titok, hogy mit jelenthet a sok vonyítási változat

Az osztrák Austria's Wolf Science Centerben, azaz az Ausztriai Farkastudományi Központban az etológusok aprólékosan analizálták a farkasok vonyítását. A tudósok azt találták, hogy ha egy magasabb rangú falkatagot távolra vittek az erdőben,

a hátramaradottak sokkal többet vonyítottak,

mint amikor csak egy közeli területre vitték a farkast.

Ha egy falkatag nagy távolságra kerül, a többiek sokkal gyakrabban és kitartóbban vonyítanak Forrás: Science Vibe

Ha a falka láthatóságán kívül, ám a közelben volt a kísérleti egyed, a többiek nem vonyítottak.

A kutatók a farkasok nyálából analizálták a kortizol szintet, hogy felderítsék az állatok stressz-szintjét. Stresszes állapotban a kortizol szint megnő, és ez történt, amikor egy farkast elvittek a falkától.

A falkától elszakadt farkasnak jelentősen megnövekszik a stressz-szintje Forrás: Wikimedia Commons

Az egymástól eltérő és nagy számú vonyítási változatokra azonban úgy tűnik, ez még önmagában nem ad magyarázatot:

a vonyítási változatok hátterében még nem kellően feltárt szociális faktorok állhatnak

a tudósok feltételezése szerint.

A vonyítási változatok hátterében még nem kellően feltárt szociális faktorok állhatnak Forrás: Getty Images/iStockphoto/Ortlemma

A kutatási eredmények azt sugallják, hogy a vonyítás okainak sokkal inkább szociális, mint fiziológiai okai (például stresszes helyzet) lehetnek.

Ami további érdekes felfedezés, valószínű hogy a farkasok nem is ösztönösen cselekednek,

hanem számításba veszik a szociális együttműködést, és ennek függvényében tudatosan változtatják a viselkedésüket.

A farkasfalka egyedei között nagyon erős a szociális kötődés Forrás: Wikimedia Commons

Még nem tudni, hogy hány viselkedési információt hordozhat a vonyítás,

csak annyi bizonyos, hogy valamit így közölnek a falkával, és minden egyes farkasnak megvan a maga egyedien jellegzetes hangja, csakúgy, mint az embereknek.

Több mint tíz kilométerre is elhallatszik a farkasok üvöltése

A vonyítás hangja nagyon messze, akár valamivel több, mint 10 kilométeres távolságra is elhallatszik a vonyító egyedtől, tehát, amikor az állatok vonyítanak, az üzenetüket igen nagy távolságra sugározzák.

A vonyítás akár 10 kilométeres távolságra is elhallatszik Forrás: High Country News

A vonyításnál relatíve alacsony frekvenciákat használnak, ami miatt a hang nem gyengül el jelentősen ekkora távon.

A magas hangú sikítás ugyan nagyon hangos lehet, ám nem hallatszik el olyan messzire, mint a mély tónusú üvöltés, mivel a magas hang rövidebb hullámhosszú, és nem terjed akkora távolságra, mint az alacsony frekvenciájú hangok.

Grizzlyre támadó szürke farkasok. A folyamatos és igen tagolt kommunikáció fontos szerepet játszik az eredményes vadászatban Forrás: Wikimedia Commons

A vonyítás tehát bizonyos, hogy a hosszú távolságú társalgás eszköze.

A kutyák hallása sokkal jobb, mint az emberé, magasabb és alacsonyabb tartományban is, és olyasmit is hallanak, amit mi nem, így például érzékelik az ultrahangokat.

Paul McCartney, a Beatles egykori tagja, a világhírű brit zenész Forrás: AFP/2017 Getty Images/Gustavo Caballero

Egy híres példa erre, hogy a „Day in the life" című híres Beatles-számban egy ultrahang síp is megszólal,

amelyet Paul McCartney a kutyája számára iktatott be a dalba, és amelynek hangját csak az ebek érzékelik, az emberek azonban nem.

A sziréna hangjára a kutyák vonyítani kezdenek Forrás: YouTube

Igen érdekes megfigyelés, hogy a sziréna hangjára a kutyák vonyítani kezdenek.

A tudósok úgy vélik, a kutyák azért vonyítanak fel a szirénahangra, mert azt gondolhatják, hogy az egy másik, „furcsa" kutya lehet, mivel a sziréna, ahogyan a vonyítás is, magas hangokat tartalmaz.

A vonyító kutya haza akarja vezetni távollévő gazdáját

Mint láttuk, a házi kutyák (Canis familiaris) őse, a farkas, a vonyítást nagy hatótávolságú kommunikációra használja.

Vonyító szamojéd spicc. A kutya a vonyításával valószínűleg haza akarja vezetni a távollévő gazdáját, akire úgy tekint, mint a falkavezérre Forrás: Dogster

Valószínű, hogy amikor az eb gazdája elmegy otthonról, a kutya az ősi ösztönnek engedelmeskedve azért kezd el vonyítani, hogy a lármával választ váltson ki,

mert valószínűleg így akarja haza vezetni a gazdáját, akire úgy tekint, mint a falkavezérre.

A domesztikált kutyák vonyítása azonban a farkasokéhoz képest nem számít igazi vonyításnak.

A domesztikált kutyák vonyítása nem valódi vonyítás Forrás: DoDogs

A valódi vonyítás ugyanis kitartó és nagy hatósugarú.

De sok kutya produkál olyan figyelemkereső vokalizációt, ami fajtánként, sőt egyedenként változó.

A kutyák nemcsak a sziréna hangjára, hanem más, számukra riasztó zajra is vonyítani kezdenek.

Vonyító szibériai husky kölyök Forrás: Howling Dog

Lehetséges, hogy az állat ezzel akarja magára vonni a figyelmet,

de az ASPCA (American Society for the Prevention of Cruelty to Animals) kutatói szerint a szeparációs szorongás váltja ki ezt a reakciót az állatból.

Szürke farkas Forrás: Wikimedia Commons/Bernard Landgraf

A farkasvonyítás fantasztikus élményében egyébként idehaza, a Veresegyházi Medveotthonban is részünk lehet. Lenyűgöző hallani, amikor ezek a gyönyörű állatok rázendítenek, amelytől az ember csak áll, megbabonázva az élménytől.