A kutatók nemcsak a tó közepén, hanem partközelben is vettek vízmintákat: a legkritikusabbnak számító Keszthelyi-medencében a vízben a megengedhető, literenként 50 mikrogrammnyi algamennyiségnek (a-klorofill) csak a fele, Szigligetnél a negyede, a Balaton-átúszás térségében, Révfülöpnél a tizede, a keleti medencében pedig mindössze a huszadrésze volt.
A tó egész területe a parti régiókat is beleértve fürdőzésre kiválóan alkalmas
– összegezte Vörös Lajos az eredményeket. – Egyelőre nincs magyarázat arra, mitől lett jobb a vízminőség a melegedő időjárás és víz ellenére, hiszen nem mérjük, vizsgáljuk a Balatonban lezajlódó folyamatokat, ezek kutatására két évtizede nincs forrás.
Hozzátette: az algamennyiséget tudják csak mérni, ami nem más, mint "kullogás az események után".
Emlékeztetett arra, hogy tíz napja a Balaton nyugati részén már tömegesen megjelentek a cianobaktériumok (kékalgák) a vízfelszínen.
Akkor a vízfelszínen magas algaértékeket mértek, de a tó vízoszlopában akkor is jó volt a vízminőség.
A víz ökológiai rendszerének alapját, még a horgászturizmusét is az algák képezik, amelyek viselkedését, komplex kutatását minél előbb folytatni kellene, annál is inkább, mert az elmúlt évtizedekben megváltoztak a körülmények
– közölte a Balatont nemzeti ügynek nevező kutató.
Vörös Lajos beszámolt arról is, hogy egy héttel ezelőtt próbálták mérni a várható algásodás előjelének számító, üledékből felszabaduló foszfor mennyiségét is, de nem volt mit mérni, ugyanis éppen nem szabadult fel semmiféle foszfor az üledékből.