Szinte ivóvíz minőségű a Balaton vize

A Sentinel-2 műhold felvétele a Balatonról, a vizfelületen látható smaragdzöld árnyalatokat, többek közt a tó kémiai összetétele és a tóban élő mintegy 2000 algafaj hozta létre

A Balaton vize a legtöbb helyen kiváló, szinte ivóvíz minőségű, a szombati Balaton-átúszás térségében és további hét helyszínen vett vízminták a várakozáson felül jó eredményt mutattak - közölte Vörös Lajos, a tihanyi Balatoni Limnológiai Intézet professzora az MTI-vel.

A kutatók nemcsak a tó közepén, hanem partközelben is vettek vízmintákat: a legkritikusabbnak számító Keszthelyi-medencében a vízben a megengedhető, literenként 50 mikrogrammnyi algamennyiségnek (a-klorofill) csak a fele, Szigligetnél a negyede, a Balaton-átúszás térségében, Révfülöpnél a tizede, a keleti medencében pedig mindössze a huszadrésze volt.

A Sentinel-2 műhold felvétele a Balatonról, a vizfelületen látható smaragdzöld árnyalatokat, többek közt a tó kémiai összetétele és a tóban élő mintegy 2000 algafaj hozta létre Forrás: Wikimedia Commons/European Space Agency, ESA

A tó egész területe a parti régiókat is beleértve fürdőzésre kiválóan alkalmas

– összegezte Vörös Lajos az eredményeket. – Egyelőre nincs magyarázat arra, mitől lett jobb a vízminőség a melegedő időjárás és víz ellenére, hiszen nem mérjük, vizsgáljuk a Balatonban lezajlódó folyamatokat, ezek kutatására két évtizede nincs forrás.

Hozzátette: az algamennyiséget tudják csak mérni, ami nem más, mint "kullogás az események után".

Emlékeztetett arra, hogy tíz napja a Balaton nyugati részén már tömegesen megjelentek a cianobaktériumok (kékalgák) a vízfelszínen.

Akkor a vízfelszínen magas algaértékeket mértek, de a tó vízoszlopában akkor is jó volt a vízminőség.

Bár algás a Balaton, a víz minősége kiváló Forrás: Getty Images

A víz ökológiai rendszerének alapját, még a horgászturizmusét is az algák képezik, amelyek viselkedését, komplex kutatását minél előbb folytatni kellene, annál is inkább, mert az elmúlt évtizedekben megváltoztak a körülmények

– közölte a Balatont nemzeti ügynek nevező kutató.

Vörös Lajos beszámolt arról is, hogy egy héttel ezelőtt próbálták mérni a várható algásodás előjelének számító, üledékből felszabaduló foszfor mennyiségét is, de nem volt mit mérni, ugyanis éppen nem szabadult fel semmiféle foszfor az üledékből.