A paleogenetikusok eredményei ellentmondanak annak az elterjedt nézetnek, amely szerint Kolumbusz Kristóf és emberei hurcolták be a kórt a frissen felfedezett Amerikából Európába.
A tudósok Finnországból, Észtországból és Hollandiából származó négy emberi csontvázból vettek DNS-mintát, amelyekben a Treponema pallidum baktérium különböző alfajait azonosították.
Ennek a baktériumnak az egyik alfaja okozza a szifiliszt.
Az örökítőanyag molekuláris kormeghatározásával, valamint a csontok és a sírokban talált más maradványok szénizotópos datálásával megállapították, hogy a legidősebb baktériumok a 15. század elejéről származnak - olvasható Verena Schünemann paleogenetikusnak és kutatócsoportjának a Current Biology tudományos lap aktuális számában közzétett munkájában.
Az első ismert európai szifiliszjárványok a 15. század végén törtek ki, egy időben Kolumbusz Kristóf amerikai expedícióival. Ebből következtetett arra sok kutató, hogy a kór onnan érkezett Európába. Mások azt feltételezik, hogy a szifilisz Észak-Afrikából terjedt át kereskedelmi kapcsolatok útján.
A szifilisz kórokozóján kívül a tudósok felfedezték a csontokban és más emberi maradványokban a frambőzia trópusi betegséget előidéző baktériumot, a Treponema pallidum pertenuét is. A frambőzia fertőző betegség, amely a bőrt, a csontokat és az ízületeket támadja meg, a trópusokon és a szubtrópusokon ma is előfordul, kórokozója rokona a szifilisz baktériumának.
Adataink azt mutatják, hogy a frambőzia akkoriban elterjedt volt Európában"
- idézte a közlemény Schünemannt.
A hollandiai maradványokban egy további, eddig ismeretlen treponemaalfajt is felfedeztek. Az általa okozott kór ma már nem létezik, de a korabeli Európában a szifilisz és a frambőzia mellett szintén fertőzte az embereket.
A talált baktériumok örökítőanyagának elemzésével a kutatók arra következtettek, hogy közös ősük legalább 2500 éve fejlődött ki.
A szifilisz aligha csak Kolumbusz hajóival érkezett az Óvilágba, tehát talán felül kell vizsgálnunk erről és más treponemális kórokról vallott nézeteinket"
- mondta Schünemann a kora újkori európai emberi maradványokban azonosított különböző treponemaalfajok és a teljes családfa felderítése alapján.
(MTI/APA/sda)