A Tübingeni Egyetem tudósai apró harapásnyomokat találtak egy életében 20 méteres hosszúságot és több tonna súlyt elérő szauropoda nyaki csigolyáján. Ezek az emlősöktől származó legrégebbi harapásnyomok, amelyeket dinoszaurusz-csontokon találtak.
Mivel az éhes kisállat nem lehetett nagyobb, mint egy ma élő cickány, a nyomok arra utalnak, hogy a tetemből evett.
A korai emlősök körében sokféle táplálkozási módra találtak bizonyítékokat tudósok, a közvetlen bizonyítékok, mint a csontokon talált harapásnyomok azonban nagyon ritkák.
Az eddigi legrégebbi ilyen lelet legfeljebb 100 millió éves volt
– mondta a kutatásról beszámoló tanulmány vezető szerzője, Felix Augustin. – Ezért olyan különleges ez a 160 millió évvel ezelőttről származó felfedezés".
A Kína északnyugati részén lévő Hszincsiang tartományban végeztek német és kínai tudósok kutatást 2000-ben, amikor gerincesektől származó számos fosszília felszínre került.
A leletek újbóli vizsgálatakor tűntek fel a tübingeni szakértőknek a fognyomok.
(MTI)