73 éve alakult meg Sztálin kommunista elnyomást irányító nemzetközi szervezete

A Kominform megalapítást ünneplő felvonulók Sztálin és Tito portréi alatt

1947. szeptember 22-én az európai kommunista pártok képviselői a lengyelországi Szklarska Poręba városában megtartott tanácskozásukon szovjet-jugoszláv javaslatra elhatározták egy új csúcsszervezet, a Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodája, a Kominform felállítását. Az elnevezésében ártalmatlannak látszó Kominform életre hívása egyetlen valós célt szolgált: a szovjet érdekszférába került kelet-közép-európai államok erőszakos, és minél gyorsabb totális bolsevizálását.

Új, fenyegető nagyhatalmi konfrontáció árnyéka vetült Európára

1945. május 8-án a náci Németország feltétel nélküli kapitulációjával az európai hadszíntéren véget ért a második világháború. A háború végére Kelet-Közép-Európa országai szovjet megszállás alá kerültek, ahol a szövetséges nagyhatalmak teheráni illetve jaltai konferenciáján elhatározottak szerint a Kreml akarata érvényesült.

Wilhelm Keitel vezértábornagy, a Wermacht főnöke aláírja a Németország feltétel nélküli megadásáról szóló dokumentumot Forrás: AFP/RIA Novosti

A Szovjetunió, valamint az angolszász szövetségesek közt lappangó ellentétek a második világháború utolsó hónapjaiban egyre jobban kiéleződtek, elsősorban az új befolyási övezetek határainak kérdésében.

De nemcsak a Kreml valamint az angolszász nagyhatalmak között feszültek ellentétek a háború utáni rendezés kérdésében, hanem Winston Churchill brit miniszterelnök, valamint Franklin D. Roosevelt, az Amerikai Egyesült Államok elnöke között is.

Churchill brit miniszterelnök Roosevelt amerikai elnök és Sztálin társaságában az 1945. februári jaltai konferencián Forrás: AFP

Churchillt mélyen felháborította, hogy az 1945. februári jaltai konferencián lefektetett alapelvekkel szemben, - amelyek többek között a Vörös Hadsereg megszállta országokban szabad választásokat irányoztak elő -, Moszkva a befolyása alá került államokban

rendre és gátlástalanul a saját kreatúráit segítette hatalomra,

mintegy előkészítve a térség teljes szovjetizálását.

Churchill pontosan látta Sztálin törekvéseinek valódi mozgatórugóit Forrás: Wikimedia Commons

A brit miniszterelnök – Roosevelt elnökkel szemben - tisztán felismerte Sztálin valódi szándékait. A szovjet vezető sohasem titkolta,

hogy addig fogja kiterjeszteni a kommunista befolyás határait, ameddig a hadserege eljut.

Hitler és a Japán Császárság legyőzése után ezért új, fenyegető nagyhatalmi konfrontáció kezdett kibontakozni a világháború két valódi győztese, a katonai szuperhatalommá vált Egyesült Államok, valamint a Szovjetunió között.

Sztálin nyílt támadásnak tekintette a Marshall-tervet

1945-ben még nem létezett kész ütemterv a Moszkva érdekszférájába került országok szovjetizálására. Sztálin számára Lengyelország, Románia valamint Bulgária kiemelkedően fontos stratégiai jelentőséggel bírt, ezért a Vörös Hadsereg bevonulása után Moszkva szinte azonnal a saját helytartóit ültette a lengyelek, a románok, valamint a bolgárok nyakába.

Sztálin Magyarország és Csehszlovákia esetében eleinte hosszabb átmenettel számolt Forrás: Ria/Novosti Archive

Magyarország és Csehszlovákia esetében Sztálin viszonylag hosszabb átmenettel számolt, Ausztriát pedig - mivel a Vörös Hadsereg nem tudta egymaga megszállni az országot - kénytelen volt kiengedni a szorításából. Franklin D. Roosevelt 1945. április 12-én bekövetkezett halála után az alelnöke, Harry Truman foglalta el az Ovális Irodát.

Franklin D. Roosevelt amerikai elnök több engedményt is tett Sztálinnak Forrás: Kongresszusi Könyvtár

Truman ugyan sokkal gyanakvóbban nézte a Kreml törekvéseit az elődjénél,

de megkötötte a kezét Teherán és Jalta szelleme.

Moszkva azonban nemcsak a megszállt kelet-közép-európai országokban igyekezett tartóssá tenni a szovjetrendszer berendezkedését, hanem a befolyása alatt álló nyugat-európai kommunista pártok útján a nyugati demokráciák fellazítására is törekedett.

Harry S. Truman már Roosevelt halála napján elfoglalta a hivatalát Forrás: Wikimedia Commons/National Archives and Records Administration

A Truman-adminisztráció egyrészt az elnök által 1947. március 12-én bejelentette feltartóztatási doktrínával, másrészt pedig a június 5-én meghirdetett Marshall-tervvel próbált gátat vetni a Kreml befolyáskiterjesztési kísérleteinek.

Az elnökről elnevezett feltartóztatási doktrína szerint

az Egyesült Államok nem tűri el a második világháború utáni status quo erőszakos megváltoztatását,

és kész katonai segítségnyújtással is beavatkozni azokban az országokban, ahol a kommunizmus térhódítása fenyeget.

Truman elnök 1947 márciusában hirdette meg a feltartóztatás doktrínáját Forrás: Wikimedia Commons

A George C. Marshall külügyminiszterről elnevezett Marshall-terv grandiózus amerikai segélyprogram volt valamennyi olyan háború sújtotta európai ország számára, amely az újjáépítésben hajlandónak mutatkozott együttműködni az Egyesült Államok kormányával.

George C. Marshall, aki a második világháború idején az egyesített vezérkar főnöke volt, 1945 után külügyminiszterként szolgált a Truman-adminisztrációban Forrás: Wikimedia Commons

Sztálin a Moszkva által megszerzett szovjet hegemónia elleni nyílt támadásként értékelte a Marshall-terv meghirdetését,

amely több, a szovjet érdekszférába került állam, köztük Csehszlovákia és Magyarország kormányainak is felkeltette az érdeklődését.

A Marshall-terv első oldala Forrás: Wikimedia Commons

Az „imperialista felforgatás" megakadályozása céljából ezért elhatározta, hogy még szorosabb ellenőrzés alá vonja a szovjetizálandó kelet-közép-európai államokat, aminek az 1947. szeptember 22-én létrehozott Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodája lett az egyik fontos eszköze.

Hidegháborút hirdet Zsdanov referenduma

A Kominform formálisan az 1943-ban megszüntetett Kommunista Internacionálé (Komintern) utódszervezeteként jött létre.

A Kominform azonban merőben más történelmi-politikai körülmények között lett életre hívva mint az első világháború után deklaráltan antimilitarista szervezetként megalapított Komintern.

A Szovjetunió a második világháború végére katonai világhatalommá vált Forrás: Ria/Novosti

A két világháború közti elszigeteltséggel szemben, 1947-ben már a Szovjetunió rendelkezett a világ egyik legnagyobb és legerősebb hadseregével,

a közép-kelet-európai térség megszállásával pedig létrejött a szovjet mintát követő kommunista országok blokkja.

Sztálin szándékai szerint a Komintern ahhoz volt eszköz, hogy a Szovjetunió minél szorosabb ellenőrzés alatt tartsa az úgynevezett népi demokráciákban, illetve más, nem kommunista vezetésű országokban működő kommunista mozgalmakat.

Churchill, Truman és Sztálin a potsdami konferencián. Truman sokkal kevésbé bízott Sztálinban az elődjénél, és erre jó oka is volt Forrás: Wikimedia Commons/U.S. National Archives and Records Administration

Az 1947. szeptember 22-én a lengyelországi Szklarska Ploreba városába összehívott alakuló kongresszus nyitóbeszédét Sztálin egyik kipróbált szürke eminenciása, Andrej Alekszandrovics Zsdanov mondta el,

amelyben a világ két, egymással szembe álló táborra szakadását fejtegette.

Nem véletlen, hogy több történész is Zsdanov referátumát tekinti a szovjetek „fultoni beszédnek", a nyílt hidegháborús szembeállás meghirdetésének.

Sztálin és Zsdanov Forrás: Communist International

A Komintern egyszerre volt a csatlós országok felett álló ellenőrző szerv, valamint a sztálinista külpolitika, illetve a nyugati fellazítási törekvések eszköze.

Joszip Broz Tito marsall, Jugoszlávia államelnökeként 1954-ben. Tito nem volt hajlandó Sztálin kottájából játszani Forrás: Slavorum

A Kominform első székhelyének Belgrádot tették meg,

de amikor 1948 júniusában Sztálin kezdeményezésére Jugoszláviát kizárták a szervezetből, mert Tito marsall egyre kevésbé volt hajlandó Moszkva kottájából játszani, a Kominform központját Bukarestbe tették át.

Nem élte túl Sztálin halálát a sztálinista szervezet

A Kominform alakuló ülésén mind a csehszlovák mind pedig a magyar kommunista párt éles bírálatban részesült, mivel - úgymond – még mindig túl nagy teret engedtek saját kormányaikban a „reakciós" polgári erőknek.

Nagy Ferenc kisgazda miniszterelnök Rákosi Mátyás társaságában. Rákosi kíméletlen szalámitaktikával felszámolta a kisgazdákat Forrás: Wikimedia Commons

A Kominform életre hívása egyértelmű jeladásnak számított arra, hogy a csatlós országok kommunista pártjai Moszkva szoros felügyelete alatt

végrehajtsák a gyökeres „fordulatot", vagyis országaik totális bolsevizálását

a még meglévő polgári pártok kíméletlen felszámolásával, az egypárti diktatúra bevezetésével, valamint az „osztályharc" általános meghirdetésével.

A Kominform megalapítást ünneplő felvonulók Sztálin és Tito portréi alatt Forrás: Storia in Network

A magyar kommunisták, Rákosi Mátyás pártja ekkor már túl volt az 1947-es gyalázatos kékcédulás választásokon,

de még hátra volt a koalíciós kormányzás és a többpárti parlamentáris rendszer felszámolása, valamint a totális egypárti diktatúra bevezetése.

Szakasits Árpád és Rákosi Mátyás 1947-ben, egy nagygyűlésen. Jobbra középen Dinnyés Lajos, a kékcédulás szavazás ellenére a legtöbb szavazatot elnyert Független Kisgazdapárt miniszterelnöke látható Forrás: Fortepan

A Kominfrom 1947 szeptemberi ülésén kiadott direktívák a polgári szabadságjogokat addig legjobban megőrző Csehszlovák Köztársaságban földindulásszerű változásokat idéztek elő: az 1947 szeptemberéig még többé-kevésbé valódi polgári demokráciaként működő ország alig egy év leforgása alatt kemény sztálinista diktatúrává lett.

Sztálin kíméletlenül szovjetizálta a befolyása alá került országokat Forrás: Ria/Novosti/Archive

A nyugati világban nagy riadalmat és mély visszatetszést keltett az 1948-as „csehszlovák puccs", amit sokan a kíméletlen szovjet hatalmi arrogancia bizonyítékának,

sőt, egy közeledő harmadik világháború előjelének tekintettek.

A Kominform száz százalékig a sztálini politikát kiszolgáló szervezet volt, ezért nem is élte túl a szovjet diktátor 1953. márciusában bekövetkezett halálát.

Tito és Hruscsov. Csak Sztálin halála után, 1955-től kezdődtek el normalizálódni Jugoszlávia és a Szovjetunió közötti kapcsolatok Forrás: Wikimedia Commons

A Kominform Sztálin halála után többé már nem ülésezett, az SZKP 1956. februárjában megtartott XX., a desztalinizációt meghirdető kongresszusa után pedig formálisan is felszámolták.