Az újonnan felfedezett kráter az „Ora Banda Impact Crater" (Ora Banda Becsapódási Kráter) nevet kapta, miután a nyugat-ausztráliai Ora Banda város közelében találtak meg. A tudósok szerint a nagyjából 5 kilométeres átmérőjű lyukat valószínűleg egy körülbelül 200 méteres vagy még nagyobb átmérőjű meteorit hozhatta létre.
Igencsak meglepődtek az ausztrál aranybányászati vállalat, az Evolution Mining geológusai, amikor szokatlan kőzetmagokkal találkoztak az Ora Banda nevű bányászati helyszínen.
Megkeresték Jayson Meyers-t, a geofizikai tanácsadó Resource Potentials igazgatóját és alapítóját, aki megvizsgálta a szakemberek által vett mintákat, valamint a helyszínről származó, más kőzetmintákat: azonnal észrevette a kúpok töréseit, amelyek egy meteorit becsapódásának árulkodó jelei.
A tudósok szerint ilyenek akkor keletkeznek, amikor egy nagy, becsapódó tárgy, például egy meteorit nagy nyomású, nagy sebességű lökéshullámai zúdulnak a területre.
Ezek a lökéshullámok úgymond „szétzilálják" a kőzet egyedi töréskúp alakját és jellegzetes jelet hagynak.
A bizonyítékok arra utalnak, hogy egy ősi becsapódási történt a helyszínen
– mondta Meyers a LiveScience online tudományos portálnak, aki jelentősnek és váratlannak nevezte a felfedezést.
A szakemberek elsőként modern technikákat, köztük elektromágneses vizsgálatot alkalmazva térképezték fel a szabad szemmel egyébként nem látható krátert. De ennél tovább mentek.
További információkért Meyers és kollégái analízis alá vetették a helyszín domborzatát (vagyis annak különböző magasságait), és készítettek egy „gravitációs anomália térképet", amely megmutatja, hogy a gravitációs tér egy adott helyszínen miben különbözik a Föld más területeitől.
A NASA Föld Megfigyelő Intézete szerint bármely, a térképen megjelenő gravitációs anomália betekintést engedhet a rejtett jellemzőkbe.
A felmérés egy rejtett becsapódási krátert tárt fel, amelynek középső részén egy rekesz található
– magyarázta Meyers.– Ez az a hely, ahol a meteorit a becsapódása után az összetört kőzetek visszatértek a felszínre, amit úgy képzeljünk el, mint egy összenyomott, majd visszaemelkedett rugót.
Jelenleg a perthi Curtin Egyetem tudósai mikroszkópos vizsgálatokkal elemzik az Ora Banda lelőhelyet. A kutatók különösen arra kíváncsiak, hogy a helyszínen található ásványi anyagok a nagy nyomás miatt elkezdtek-e kristályosodni.
A meteorit becsapódásakor felszabaduló energia több lehetett, mint az összes valaha elvégzett atomvizsgálat összesített energiája
– mutatott rá a szakember. – A kráterből származó cirkonok és más ásványok kutatása valószínűleg kiderítheti, hogy mikor csapódott be a meteorit.
Meyers szerint az eset valamikor 250–40 millió évvel ezelőtt történhetett.