Egyre közelebbi szál fűz minket Attilához, a hunok királyához

 2014-ben kezdődtek azok a kazahsztáni ásatások, amelyek még közelebb engedtek az egyesek szerint rettegett, mások szerint zseniális népvezérhez, Attilához. A régészek aprólékos munkájáról és a felfedezett új leletekről egy francia gyártású kétrészes dokumentumfilm készült Attila nyomában: a hunok királya címmel, amelyet  szeptember 19-én 8:45-től és 20-án 12:40-től vetítet le a Viasat History csatorna. A forgatásba több magyar szakértőt is bevontak. 

Az Attila nyomában: a hunok királya a hun-magyar rokonságot, és a hozzájuk kapcsolódó társadalmi életet elemzi, amelyekre az újonnan megtalált tárgyi eszközök engednek következtetni. Római történetírók szerint a harcedzett hun törzs és hírhedt vezérük, Attila a semmiből tűnt fel, majd megtámadta és térdre kényszerítette a legyőzhetetlennek tűnő Római Birodalmat. Attila életét és harcfilozófiáját sok kérdés övezi, de leginkább halálának körülményei, temetési helye és rokonsági szálai foglalkoztatják a régészeket.

Forrás: SchisCom

2014-ben Rómától 5.000 kilométerre,

Kazahsztánban egy kincsvadász felfedezésének köszönhetően szenzációs leletekre és hun kincsekre bukkantak.

A területet régészek vették birtokba, akik további tárgyakat ástak ki a mélyből. Ezek alapján kiderült például, hogy a hunok között volt egy elit réteg, akik a rómaiaktól zsákmányolt aranyból készített cipőcsatot hordtak. A szakértők kitérnek Attila nevének eredetére, a nép összetételének elemzésére, az akkor használatos eszközökre, de számos történetet felidéznek arról is, hogy a hunok királyát sokan elvetemült barbárként, Isten ostoraként tartják számon. Ugyanakkor a magyar nép királyának tekinti. Hogyan alakulhatott ki ez a paradoxon helyzet?

Forrás: SchisCom

– Középkori krónikáink a hunokat a magyarok rokonaiként, elődeiként említik, de a modern történetírás ezt elveti. Az erről szóló vita kapcsán azonban már több szakember felhívta a figyelmet arra, hogy a középkori Európában kifejezetten hátrányos volt a barbár hunokat a magyarok, Attilát pedig a magyar királyok elődeiként emlegetni. Hogy krónikásaink mégis így tettek, arra nyomós okuk lehetett. A legfrissebb régészeti-genetikai vizsgálatok a krónikák igazát bizonyítják: az ázsiai hun előkelők Y kromoszómái a legnagyobb hasonlóságot az ázsiai szkítákéhoz, III. Béláéhoz, a mellé temetett II/54 jelzésű előkelőéhez, valamint a honfoglaló vezető rétegből vizsgált férfiakéhoz mutatták.

Forrás: SchisCom

A genetikai adatok tehát egyre inkább arra utalnak, hogy a honfoglalóknak is volt közük a hunokhoz, méghozzá a szkíták vonalán.

A vezető réteg és a királyi ház között szinte bizonyos a kapcsolat, egyelőre a köznép rokoni szála kérdéses, de erre majd a következő kutatások fognak fényt deríteni – mondja dr. Török Tibor genetikus, aki a DNS-vizsgálati módszerekről árul el továbbiakat az említett dokumentumsorozatban.

(Forrás: SchisCom)