Furcsa ragyogást észleltek egy üstökösön
![A 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökös felszíne](https://cdn.origo.hu/2023/12/2jAJLl6yz5eXoZ0x655ZguSO2VNpS2vu-4sgjRTGJFc/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzZiMDllZmViZDRlYjQ5YjY5NjFlYWI3MjdjMGU5ZWVm.webp)
A Földön tapasztalható sarki fényhez hasonlatosan a napszél az üstökösön is fényt idéz elő - írja egy nemzetközi kutatócsoport a Nature Anatomy című tudományos lapban bemutatott tanulmányában.
A Napból érkező elektronok az égitestet körülvevő gázzal kölcsönhatásba lépnek, aminek hatására a gáz világít.
A tudósok ezt az Európai Űrügynökség (ESA) Rosetta-missziójának adatai alapján tudták bizonyítani.
Mivel a 67P/Csurjumov-Geraszimenko nem rendelkezik olyan mágneses mezővel, mint a Föld, ezért az emberi szem számára láthatatlan, ultraibolya fényű aurorajelenség sokkal szétszórtabb, mint a sarki fény a Földön.
A különös kinézetű üstökös körül akkor jön létre az aurora, amikor a napszélből érkező negatív töltöttségű részecskék elérik. Ezek elszakítják a kométa közelében lévő vízmolekulákat, ennek következtében töltött hidrogén- és oxigénatomok jönnek létre, melyek ezt az energiát UV-fény formájában leadják.
A Rosetta az első olyan misszió, amely egy üstökös közelében UV-tartományban világító aurorát figyelt meg"
- nyilatkozta Matt Taylor, az ESA munkatársa.
Az üstökös körüli ultraibolya-kibocsátást már korábban is felfedezték a csillagászok, akkoriban azonban úgy vélték, hogy fotonok, nem pedig elektronok felelősek a jelenségért.