A biológiai sokféleséget és ökoszisztéma szolgáltatásokat érintő kockázati mutatók csúcsához Ausztrália, Izrael és Dél-Afrika közelítenek, de India, Spanyolország és Belgium is kiemelt helyen szerepel a Swiss Re most publikált jelentésében, amiről a The Guardian online kiadása számolt be.
A szakemberek ennek kapcsán megjegyzik, hogy a törékeny ökoszisztémával rendelkező és nagy mezőgazdasági ágazatokkal operáló országok, mint például Pakisztán és Nigéria, is megjelennek a listán.
Az olyan országokban, mint Brazília és Indonézia szerencsére még nagy az épen megőrzött ökoszisztémák területe, viszont olyan erős a gazdasági függőségük a természeti erőforrásoktól, hogy teljesen másként kell tekinteniük a vadonra és annak a védelmének a fontosságára
– írja a Swiss Re az elemzésben.
Hangsúlyozza: a világ országainak megdöbbentő hányadát, az ötödét fenyegeti az ökoszisztéma összeomlása és a biológiai sokféleség csökkenése.
Ha az ökoszisztéma-szolgáltatás csökkenése ilyen ütemben folytatódik a veszélyeztetett országokban, akkor ez a hiátus még erősebben ki fog bontakozni, egészen a csúcspont eléréséig
– magyarázta Oliver Schelske, a kutatás vezető szerzője.
Jeffrey Bohn, a Swiss Re kutatási vezetője szerint a most közzétett tanulmány az első olyan „tudásmutató", amely összefogja a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák mutatóit annak érdekében, hogy világszerte összehasonlíthassák őket; illetve „lehetővé teszi a vállalkozások és a kormányok számára, hogy gazdasági döntéshozataluk során figyelembe vegyék a biodiverzitást és az ökoszisztémákat".
Az ENSZ már szeptemberben figyelmeztetett, hogy a biodiverzitás veszteségeinek megfékezése egyelőre nem túl sikeres, miközben az emberi tevékenység lelassította a Föld természetes létfenntartó rendszereinek a működését. A közelmúltban azonban több mint hatvan nemzeti vezető vállalta, hogy véget vet a pusztításnak.
A Swiss Re index a világ tudósai által azonosított tíz kulcsfontosságú ökoszisztéma-szolgáltatásra épül, és tudományos adatok alapján térképezte fel ezeknek a szolgáltatásoknak az állapotát egy négyzetkilométeres felbontásban a világ földterületén.
Ezek közé tartozik például a tiszta víz és a levegő, az élelmiszer, a fa, a beporzás, a termőtalaj, az erózió csökkentése és a partok védelme, valamint az élőhelyek sértetlenségének mérése. A szakemberek azt látták, hogy azokban az országokban, amelyek területének
több mint 30 százalékán törékeny az ökoszisztéma, ott fennáll annak a veszélye, hogy azok összeomolhatnak.
A tudósok csak minden hetedik országban találtak olyan, ép ökoszisztémákat, amelyek az ország területének több mint 30 százalékát lefedték.
A jelentés a G20 vezető gazdaságai közül Dél-Afrikát és Ausztráliát találta a leginkább veszélyeztetettnek, míg Kína a 7., az Egyesült Államok a 9. és az Egyesült Királyság a 16. helyen áll.
A helyi és a globális társadalmak sokkal hatékonyabban tudják tenni a dolgukat, ha nem csak a természeti hozzájárulások fontosságát ismerik el
– magyarázta Alexander Pfaff, az amerikai Duke Egyetem közpolitikai, közgazdasági és környezetvédelmi professzora. – Fontos, hogy vegyük figyelembe ezt is mind a magán-, mind a nyilvános cselekedeteink során.
A professzor szerint fontos megjegyezni, hogy a természet pusztulásának gazdasági hatásai jóval az ökoszisztéma összeomlása előtt kezdődtek. Hozzátette azt is, hogy
bár a probléma megnevezése már a megoldás fele lehet, de a másik fél az intézkedéseken múlik.
A Swiss Re jelentése azt mutatja, hogy a fejlődő és a fejlett országokat egyaránt veszélyezteti a biodiverzitás csökkenése.
Példának okáért a vízhiány károsíthatja a gyártási ágazatokat, a magán- és állami tulajdonokat, valamint az ellátási láncokat.
A most elkészült index azonban segíthet számszerűsíteni az olyan kockázatokat, mint például a termésveszteség vagy az áradás.