Először kísérelnek meg mintát venni egy kisbolygóból

Az OSIRIS-REx űrszonda fotója a Bennu aszteroidáról. A fél kilométeres átmérővel rendelkező Bennu a potenciálisan veszélyes, úgynevezett földsúroló aszteroidák közé tartozik

Először kísérel meg mintát begyűjteni egy aszteroida felszínéről az Egyesült Államok: az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) OSIRIS-Rex kisbolygókutató űrszondája kedden közelíti meg a Bennut.

Az űreszköz legkevesebb 60 gramm kőzettörmeléket fog begyűjteni a földközeli kisbolygó felszínéről. Miután a kisteherautó méretű űrszonda kilép a Bennutól 0,75 kilométeres távolságban lévő keringési pályájáról, négy órán át tartó manőverezéssel közelíti meg a teniszpálya-méretű Nightingale (Fülemüle) kráter viszonylag sík közepének felszínét.

Az Osiris-Rex ezután 3,4 méter hosszú karjával fog kinyúlni és megérinteni a kisbolygót. A mindössze 5-10 másodperces procedúra során talaj- és kőzetmintát gyűjt be az aszteroida felszínéről. Az űrszondát előre beprogramozták a mintagyűjtésre, mivel a rádiós kommunikáció késése miatt a manőver során a földi irányítók nem lesznek kapcsolatban az űreszközzel.

Az Osiris-Rexnek három lehetősége lesz a mintavételre. Az űreszköz automatikusan "visszavonul", ha váratlan veszélyt érzékel, például nagyméretű sziklákat, amelyek miatt felborulhat, és az sem kizárt, hogy sikeresen megközelíti az aszteroidát, de nem sikerül elegendő mintát begyűjtenie. Bárhogy is alakuljon, az űreszköz visszaáll a Bennu körüli keringési pályájára, és januárban újra próbálkozik egy másik helyszínen.

A begyűjtött minták csak 2023-ban érkeznek meg a Földre.

Az OSIRIS-REx űrszonda fotója a Bennu aszteroidáról Forrás: AFP/Ho

A NASA soha ezelőtt nem próbált még meg mintát begyűjteni a Naprendszerünkben lévő csaknem egymillió ismert aszteroida egyikéről sem. Japán ezzel szemben decemberre várja a Ryugu kisbolygóról érkező mintákat, tíz évvel azután, hogy a Hajabusza japán űrszonda sikeresen mintát vett az Itokawa aszteroidáról, majd leszállóegységével leküldte azt a Földre.

A kutatók szerint az 1999 szeptemberében felfedezett Bennu olyan építőköveket őrizhet a Naprendszer 4,5 milliárd évvel ezelőtti kialakulásának idejéből, amelyek magyarázatot adhatnak arra, hogy miként alakult ki az élet a Földön és talán máshol is. A szénben gazdag, nagyjából 550 méteres égitest minden hatodik évben elhalad a Föld mellett, mivel ahhoz hasonló távolságban kering a Nap körül.

A Bennu a Földre veszélyes űrobjektumok közé tartozik. A NASA szakemberei szerint 1 a 2700-hoz az esélye annak, hogy az aszteroida összeütközik a Földdel a következő évszázad végén. Minél többet megtudnak a kutatók a Bennuhoz hasonló aszteroidákról, annál nagyobb biztonságban lesz a Föld.

(MTI/AP)