Sűrűsödtek a földmozgások Izlandon, ami miatt a helyi hatóságok az úgynevezett repülési színkódot zöldről sárgára változtatták, figyelmeztetve a veszélyre. A tudósok egyértelmű szeizmikus aktivitást regisztráltak a Grímsvötn-vulkán közelében, ami azt jelzi, hogy a magmaképződés erősödik a vulkán belsejében.
Ez szerencsére még nem jelenti azt, hogy ténylegesen egy kitörés küszöbén állunk, de azt mutatja, hogy a Grímsvötn elérte a nyugtalanság szintjét
– mutatott rá az Izlandi Met Office (IMO) az aktuális jelentésében.
Bár egy kitörés aligha jelent közvetlen veszélyt bárkire a vulkán távoli elhelyezkedése miatt, de többek között súlyos helyi áradásokat okozhat. A Grímsvötn-t ugyanis vastag jégtakaró borítja, így a vulkán hőhulláma hatalmas mennyiségű olvadékvizet hozhat létre.
A Grímsvötn egy sajátságos vulkán, mivel szinte teljes egészében a jég alatt fekszik, és az egyetlen állandóan látható része a déli oldalán egy régi gerinc, amely egy nagy kráter szélét képezi
– mondta Dave McGarvie, az Egyesült Királyság vulkánszakértője a The Conversation tudományos online portálnak. – Ennek a gerincnek a tövében, a jég alatt következett be a legutóbbi kitörés.
Hozzátette, hogy bár a jég olvadása áradást okozhat, de védettséget is kínál, mivel elnyeli a robbanás erejének egy részét.
Ennek ellenére egy lehetséges kitörés híre igen rossz hírnek számít a légi közlekedési ágazat számára,
amely az új koronavírus világjárvány közepette próbál meg helyreállni és létezni.
A Grímsvötn Izland legaktívabb vulkánja, amely az elmúlt 800 évben mintegy 65 alkalommal tört ki. A becslések szerint ez az esemény öt-tíz évente ismétlődik meg, ám a legutóbbi kitörése óta már eltelt kilenc év, ami miatt a tudósok úgy gondolják, hogy ez bármikor bekövetkezhet.
Most azt látják, hogy a földmozgások már sűrűsödnek, és a vulkán belsejében lévő magma is elkezdett felmelegedni,
ami a vulkánt körülvevő jég meglehetősen gyors olvadásához vezet. Mindkét jelre már felfigyeltek az elmúlt hónapokban.
A vulkánnál a kitörések nagy gyakorisága lehetővé teszi a számunkra, hogy pontosabb előrejelzéseket készítsünk
– magyarázta McGravie. – És ha ezeket a méréseket megismételjük minden alkalommal, akkor egyre biztosabbak és biztosabbak lehetünk a közeljövő kitöréseinek valószínűsítésében. Ritkán tudjuk azonban ezt napra pontosan meghatározni.
Mint ismert, Izland számos vulkánnak ad otthont, és miközben a Grímsvötn a legaktívabb, addig mások is komoly károkat okozhatnak.
Az Eyjafjallajökull 2010-es kitörése például súlyos káosszal járt a légi közlekedésben: áprilisban és májusban mintegy 100 ezer repülőjáratot kellett törölni.