A Halle-ban található, Őstörténeti Állami Múzeum közlése szerint a körülbelül 1500 éves arisztokrata birtokon eltemetett személyek egykor a rövid életű Türingiai Királyságban élhettek, amely körülbelül 80 évig virágzott, amikor a frankok 531-ben meghódították azt.
A pusztulása előtt röviddel már viharos időket élt át a hunok, a gótok és a vandálok pusztítása miatt.
A területen felfedezett türingiai sírok egy részében nagyon tehetős emberek leltek örök nyugalomra, legalábbis a velük együtt eltemetett leletek tanúsága szerint.
A nőket általában ékszerekkel, többek között brossokkal, hajtűkkel, üveggyöngyökkel és nyakláncokkal együtt temették el, a férfiakat pedig a fegyvereikkel, köztük karddal, lándzsával vagy pajzzsal
– mondta Arnold Muhl régész, az Őstörténeti Múzeum vándorlási és a korai középkori időszak szakértője a LiveScience online tudományos portálnak.
A régészek 2020 nyarán fedezték fel a temetőt Németország középső részén, Szász-Anhalt tartományban egy baromfitelep építése előtt. A felfedezésről néhány szakértő azt állítja, hogy
valószínűleg „egy ősi, germán nagyurat temettek el itt hat nővel együtt", megjegyezve, hogy a hat nőt „esetleg megölték vagy feláldozták magukat a férfi halálakor".
Muhl és kollégái szerint azonban egy másodpercig sem érdemes erről beszélni, mert ezek a beszámolók az ásatás egy korábbi szakaszának túlértelmezésére utalnak.
A tudósok arra gondoltak, hogy a feltárás megértése segíthet az egykori, a 470-540-ig használt temetkezési hely rekonstrukciójában.
Ez egy lineárisan elrendezett temető, ahol a sírok sorban, egymás mellett helyezkednek el
– magyarázta Muhl. – A helyszínen temettek el négy szarvasmarhát, öt lovat és két kutyát is, de mellettük számos bronz töredéket is találtunk, amelyek egy üst maradványai lehetnek, bár a hamvasztás gyakorlata azonban még igen szokatlan eljárásnak számított ebben a történelmi időszakban.
A lelet azért is különösen értékes, mert a türingiai királyság idejéből származó, teljes és érintetlen temetkezési helyre negyven év után most először bukkantak a szakemberek, ami kivételes lehetőséget kínál arra, hogy mindezt a legmodernebb tudományos módszerekkel vizsgálják meg.
A stroncium-izotópok analízise például elárulhatja, hol születtek és nőttek fel ezek az emberek, de arra is fényt deríthet, hogy a szinte teljesen újszerű és jó állapotban megőrződött eszközeik, presztízs tárgyaik vajon milyen kultúrákból származhatnak.
A tudósok elmondása szerint az akkori germán főurak körében ugyanis gyakoriak voltak a különböző törzsek és területek közötti dinasztikus kapcsolatok.