Germain Tobar, az ausztrál Queenslandi Egyetem fizikusa úgy véli, választ talált erre a paradoxonra.
Miután lefuttatott néhány számítást, Germain arra a következtetésre jutott, hogy
a téridő folytonosság végül is kijavítja önmagát, hogy ne forduljon elő semmilyen potenciális paradoxon.
A számítások alapján az derült ki, hogy az idővonal görbülései – az idővonal hajlásait már Einstein megjövendölte – elég közel futnak egymáshoz ahhoz, hogy az univerzum szinte észrevehetetlenül változzon csak meg.
„A klasszikus dinamika azt mondja, hogy ha ismerjük egy rendszer állapotát egy adott időpontban, az elárulja nekünk a rendszer egész történetét" – mondja Tobar.
„Erre számos alkalmazás épül, például a rakéták küldése más bolygókra vagy a folyadékok áramlásának modellezése. Ha például ismerjük egy a gravitáció hatására leeső tárgy adott helyzetét és sebességét, akkor ki tudjuk számolni, hol lesz egy tetszőleges időpontban."
Azonban Einstein általános relativitáselmélete, amely megjósolja az időhurkok vagy időutazások létét – ahol egy esemény egyszerre lehet a múltban és a jövőben – elméletileg a feje tetejére fordítja a dinamika tanulmányozását."
„A jelenlegi tudományos ismereteink azonban azt mondják, a két elmélet nem lehet igaz egyszerre."
„Fizikusként az univerzumot a legalapvetőbb törvények alapján akarjuk megérteni, és engem évek óta zavarba ejtenek, miként keretezik Einstein predikciói a dinamika tudományát" - mondja Tobar. - „Folyton azon tűnődőm, vajon matematikailag lehetséges-e az időutazás."
Dr. Fabio Costa – Tobar munkatársa – azt mondja, hogy a matematika mindenre választ ad.
„Vegyük például azt az esetet, hogy azért utazunk vissza az időben, hogy megakadályozzuk a zéró páciens megfertőződését a Covid-19 vírussal. Ha azonban ez megtörténik, akkor ez törli azt az indokot, hogy visszamenjünk az időben és meggátoljuk a pandémiát, mielőtt kitörne."
Ez egy paradoxon, egy olyan ellentmondás, ami gyakran készteti az embereket azon következtetés levonására, hogy az időutazás nem fordulhat elő a világegyetemünkben.
„Egyes fizikusok szerint azonban lehetséges, bár logikailag nehéz elfogadni, mivel befolyásolja a cselekedeteink tetszőleges szabadságát" – mondja Costa. „Azt jelenti, hogy képesek vagyunk utazni az időben, de nem tudunk bármit megtenni, ami egy paradoxon kialakulásához vezet."
„A koronavírus zéró páciens példánál maradva, megpróbálhatjuk megakadályozni, hogy a zéró páciens megfertőződjék, de ebben az esetben mi kapjuk el a vírust és leszünk a zéró páciens, vagy valaki más lép a helyébe" – teszi hozzá Tobar.
„Nem számít, mit teszünk, a lényegi események újrakalibrálják magukat körülöttünk. Ez azt jelenti, hogy – a cselekedeteinktől függetlenül – a pandémia be fog következni, megadva a motivációt fiatalabb énünknek, hogy visszamenjünk és megállítsuk" – mondja Tobar.
Bármennyi paradoxont is hoznánk létre, az események mindig kiigazítják önmagukat, hogy elkerüljenek bármilyen összeférhetetlenséget.
Így logikailag lehetséges bármilyen időutazás szabad akarattal és mégis kiküszöbölve bármilyen paradoxont – zárja eszmefuttatását Tobar.