Akár a negyedével is csökkenhet a fajok élőhelye 2100-ra

Az Amazonas-medence a Föld leggazdagabb élőhelye

A klímaváltozás és a növekvő élelmiszerigény miatt akár negyedével is csökkenhet a fajok élőhelye 2100-ra, jósolja egy frissen publikált tanulmány.

Globálisan vizsgálták az élőhelyek csökkenésének sajátosságait

Az emlősök, madarak és hüllők világszerte természetes élőhelyük átlagosan 18 százalékát veszítették el eddig a földhasználat változása és a klímaváltozás miatt.

A legrosszabb esetben a veszteség mértéke a következő 80 évben 23 százalékra emelkedhet. A Nature Communications című tudományos lapban hétfőn megjelent tanulmány 1700-tól napjainkig elemzi 16 919 faj geográfiai helyzetét.

A brazíliai Amazonas állam székhelye, Manaus. Itt egykor esőerdő volt. Forrás: Készítette: pontanegra - A feltöltő saját munkája, CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=1856755

Az adatok segítségével jövőre vonatkozó becsléseket végeztek 2100-ig

16 különböző éghajlati és gazdasági-ökonómiai forgatókönyv alapján - írja a PhysOrg.com. A fajok kihalással szembeni sebezhetőségének mértékét jelentősen befolyásolja annak a földrajzi területnek a nagysága, melyen élnek.

Erdőirtás. Több millió egyéb faj fennmaradása múlik a növények túlélésén, köztük az emberé is. Forrás: AFP/Antonio Scorza

A fajvédelem hatékony stratégiáinak kidolgozásához szükség van annak megértésére, hogyan változott a múltban a fölrajzi elterjedés mértéke, és hogyan fog változni a különböző alternatív forgatókönyvek megvalósulása esetén.

Elsősorban a trópusokon csökken a fajok elterjedtsége

"Szinte minden ismert madár, emlős és hüllő élőhelye csökkenőben van, főként az emberek földhasználata miatt, a mezőgazdasági és városi területek növekedése miatt" - mondta Robert Beyer, a Cambridge-i Egyetem kutatója, a jelentés vezető szerzője. Egyes fajokat súlyosabban érintenek a változások, mint másokat.

Az elmúlt negyven évben vészesen lecsökkent az orangután populáció egyedszáma Forrás: New Delhi Times

A fajok 16 százaléka elveszítette természetes élőhelyeinek több mint felét, a veszteség az évszázad végére elérheti a 26 százalékot is. Főleg a trópusi területeken csökken a fajok földrajzi elterjedtsége. Mintegy 50 évvel ezelőtt a legtöbb mezőgazdasági fejlődés Európában és Észak-Amerikában zajlott.

Azóta a trópusokon változtattak nagy kiterjedésű területeket mezőgazdasági területté:

Délkelet-Ázsiában az olajpálma-ültetvények miatt irtották ki az esőerdőket, Dél-Amerikában a legelők kialakítása érdekében.

Az Amazonas-medence a Föld leggazdagabb élőhelye Forrás: AFP/Mauro Pimentel

Ahogy az emberi tevékenység egyre mélyebbre hatol a trópusokon, aránytalanul megnövekszik a fajokra nehezedő nyomás, mivel ezeken a területeken nagyobb a faji sokszínűség, és ezeknek a fajoknak eleve kisebb a természetes elterjedtsége.

Szavannaszerű tájjá alakulhat át Amazónia

"A trópusok biodiverzitási hotspotok, rengeteg kis területen élő fajjal. Ha egy hektárnyi trópusi erdőt mezőgazdasági területté alakítanak, sok faj nagyobb arányban veszíti el élőhelyét, mint mondjuk Európában" - mondta Beyer. Az eredmények szerint a klímaváltozás egyre nagyobb hatással van a fajoknak otthont adó földrajzi területekre.

Trópusi esőerdő Szumátrán. A trópusi területeken legnagyobb a biodiverzitás Forrás: Opiliones Wiki - Fandom

Az emelkedő hőmérsékletek, a csapadék rendszerességében bekövetkező változások jelentősen megváltoztathatják az élőhelyeket. Más tanulmányok előrejelzései szerint

Amazónia nagy területei dús lombkoronájú esőerdőből szavannaszerű tájjá változhatnak a következő 100 évben.

Erdőirtás az Amazonas-medencében Forrás: AFP/Antonio Scorza

"Az Amazonas vidékén élő fajok hozzászoktak ahhoz, hogy trópusi esőerdőben élnek. Ha a klímaváltozás miatt megváltozik ez az ökoszisztéma, sok faj nem lesz képes túlélni, vagy legalábbis a megmaradó esőerdőkben kisebb területekre kényszerül" - mondta Beyer.

Az Amazonas menti esőerdőség a földkerekség fajokban egyik leggazdagabb területe, de napjainkban már ezt a területet is súlyos veszélyek fenyegetikForrás: AFP/Marie Hippenmeyermiddleoff645430

"Az, hogy az élőhelyek veszteségét eredményező vezető trend visszafordul, folytatódik vagy felgyorsul, a szén-dioxid-kibocsátás jövőbeli mértékén és a következő évek és évtizedek társadalmi döntésein múlik" - hangsúlyozta a kutatást vezető Andrea Manica, a Cambridge-i Egyetem szakértője.

(Forrás: MTI)