A lecsapolt tavak, tehát az újonnan megjelenő környezet jó lehetőséget kínál az ősszel hazánkban átvonuló vízimadarak számára, amelyek így kiváló táplálkozó-területeket találnak országszerte. A Duna-Dráva Nemzeti Park (DDNP) hozzánk eljuttatott közleményéből kiderül, hogy míg a
tómederben visszamaradó, sekély vízben rekedt apró halak a gémféléknek, rétisasoknak nyújtanak zsákmányt,
addig a szabad iszappadokon egyre nagyobb számban jelennek meg a partimadarak.
Az apró termetű gázlómadarak között sok érdekes megfigyelésre tehet szert, aki távcsővel végigbogarássza az egy-egy ilyen lecsapolt tómederben összegyűlt asztaltársaságot
– árulta el Völgyi Sándor, a Duna-Dráva Nemzeti Park munkatársa. – A cankók és partfutók között az éles szemű megfigyelő sárszalonkákat is felfedezhet.
Hozzátette: a kiváló rejtőszínnel megáldott madár tökéletes specialistája a híg iszapban való táplálkozásnak.
Testméretéhez viszonyítottan eltúlzott méretű csőre igazi műszer: a rugalmas csőr idegszálakkal ellátott végével a madár anélkül képes érzékelni az iszap mélyén megbújó férgeket, hogy meglátná azokat.
Táplálkozás közben ki sem húzza a sárból, úgy szondázza végig a tófeneket.
Amint érzékeli a zsákmányt, csőrének vége csipeszszerűen kinyílik, és már el is kapta a megérdemelt táplálékot.
A sárszalonka (Gallinago gallinago) Magyarországon fokozottan védett madár, természetvédelmi értéke 100 ezer forint.