A különös gyűrűk a szakértők szerint egyetlen más csillagászati objektumra sem hasonlítanak. Több ilyet is sikerült azonosítani, az első három gyűrűt az Univerzum Evolúciós Térképe című égboltfelmérési projekt keretében az ausztrál ASKAP antennarendszer találta meg.
Az objektumokat a kutatók "különös rádióköröknek" (angolul odd radio circles, vagy ORC-k) keresztelték el.
Annyira hihetetlen volt a felfedezés, hogy a kutatók eleinte a képalkotó szoftver hibájára gyanakodtak. Az adatokat újra és újra átfésülve azonban egyértelművé vált, hogy szó sincs programhibáról, a képződmények valóban léteznek.
Nem tudni mekkorák és az sem ismert, hol találhatóak; lehetséges, hogy nem is olyan messze, a Tejútrendszeren belül rejtőznek és csak néhány fényév az átmérőjük, de természetesen az sem kizárt, hogy sokkal hatalmasabbak és jóval messzebb vannak tőlünk.
Annyi biztos, hogy az ORC-k a hagyományos optikai teleszkópokkal észrevehetetlenek.
Ez az információ azért fontos, mert ha a rádiójeleket elektronfelhők bocsátanák ki, annak látható nyomai lennének.
A rádiógyűrűk nem csak a látható fény hullámhosszán, hanem infravörös- és röntgentartományban is láthatatlanok.
Egyelőre nem tudni, néhány eshetőséget azonban kizártak a csillagászok.
A Publications of the Astronomical Society of Australia című szakfolyóiratban megjelent kutatásban a szerzők hatalmas robbanások okozta lökéshullámok nyomainak vélik a rádióköröket. Ezeket a nagy erejű kozmikus eseményeket valamilyen módon kiválthatják a gyors rádiókitörések, vagy a gravitációs hullámokat okozó neutroncsillag- és feketelyuk-ütközések.
Persze ez csak az egyik elmélet a sok közül ennél egzotikusabb teóriák is napvilágot láttak. Két orosz kutató például amellett érvel, hogy a megfigyelt képződmények akár féregjáratok is lehetnek. (Az erről szóló tanulmány részletesen itt olvasható.)
A csillagászok becslése szerint nagyjából 1000 rádiókör lehet az égen, természetük pontos megértéséhez azonban további ORC-ket kell azonosítaniuk a szakembereknek.