Miközben 2006-ban Bertie Currie, helyi vállalkozó a földmunkálatokat végezte a Rathlin-szigeten található Antrim településen a McCuaig's Bar mellett, hogy megrendelésre egy új utat építsen, észrevett egy nagy, lapos követ, amely a felszín alá volt temetve. Hamarosan rájött, a szikladarab alatt egy óriási rés is tátong, ezért tovább kutatta a területet.
Ledobtam egy fáklyát a mélybe és megláttam egy úriembert, vagyis a koponyáját és a csontjait
– mondta Currie a Wasington Post-nak (amit a The Irish Central idéz), aki végül három ember maradványaira bukkant a helyszínen és azonnal hívta a rendőrséget.
A hatóság a helyszínre érkezve gyorsan meg tudta állapítani, hogy a kocsma mellett talált leletek nem egy bűncselekmény nyomait őrzik, hanem egy ősi temetkezési helyet takarnak. A további vizsgálatokba bevont szakemberek hamarosan kiderítették, hogy egy óriási jelentőségű ősi temetkezési helyről van szó, aminek
a későbbi DNS-elemzése teljesen megváltoztathatja annak a felfogását, hogy az ír emberek őseinek valóban a keltákat tekinthetjük-e.
A felfedezés óta Írország és Nagy-Britannia neves egyetemeinek számos, prominens professzora elemezte a csontokat, akik azt állítják, hogy a felfedezés akár átírhatja Írország történelmét.
A helyszínen talált DNS-ek kutatói azt találták, hogy a McCuaig's Bar alatt talált három csontváz a modern írek ősei lehetett, akik körülbelül ezer évvel megelőzték a keltákat. Tehát mintegy ezer évvel korábban érkeztek az ír partokra, mint a kelták.
Az új elméletek szerint az írek ősei inkább a közel-keleti bibliai földekről érkezhettek Írországba, talán a Földközi-tenger déli vidékéről, akik többek között szarvasmarhát, gabonát és kerámiát hoztak magukkal a hajók fedélzetén.
A Proceedings of the National Academy of Science (PNAS) tudományos szaklapban korábban publikált tanulmány szerint a korabeli csontok meglepően hasonlítanak a kortárs ír, skót és walesi emberek csontjaira.
Ez a felfedezés teljesen megváltoztathatja az írek származásról alkotott felfogását
– mutatott rá Barry Cunliffe, az Oxfordi Egyetem emeritus régész professzora. – Az ezeken a csontokon alapuló DNS-bizonyítékok alapjaiban borítják fel a hagyományos nézeteket.
A McCuaig's Bar alatt talált maradványok szénizotópos kormeghatározása szerint az ősi csontok eredete legalább Krisztus előtt 2000-ig nyúlik vissza, amelyek így több száz évvel idősebbek, mint az eddigi legrégebbi, ismert kelta tárgyak a világ bármely pontján.
A felfedezés megkérdőjelezheti azt a közhiedelmet, miszerint az ír emberek rokonságban vannak a keltákkal
– magyarázta Dan Bradley, a Trinity College genetikai professzora. – Az írországi kortárs emberek genomjai sokkal idősebbek, mint azt korábban gondoltuk.
Miután a leletek körül még rengeteg a kérdés, ezért a tudósok folytatják azok elemzését.