Lecsendesítené az elméjét karácsonyra? Mutatjuk, hogy tegye!

A kutatók feltárták a három legjobb módszert, hogy megszabaduljunk egy gondolattól

Az emberek már évezredek óta megpróbálnak megszabadulni a stresszes gondolataiktól. Az új koronavírus-járvánnyal érkező a korábbinál is nehezebb hétköznapokra és a közeledő ünnepekre most megoldási alternatívaként érkezett egy új, pszichológiai tanulmány. Agyi képalkotó eljárások és a viselkedéskutatás segítségével a kutatók elárulják a három legjobb módszert ahhoz, hogy hathatósan megszabaduljunk egy gondolattól.

Egyedi a gondolatok agyi mintázata

A nyugodt, stresszmentes élet fontos része, hogy megtanuljuk az elme kiürítését és annak a lecsendesítését, hogy helyet csináljunk az új gondolatoknak. Reggeli ébredésünktől kezdve száguldanak ugyanis a fejünkben a gondolatok és szó szerint kiszorítják a helyet minden mástól. A Colorado Egyetem kutatói szerint ilyenkor

a gondolat agyi aláírásai egy meditációval például gyorsabban elhalványulnak és csak egy apró „árnyék" marad a háttérben.

Arra is rájöttek, hogy amikor egy új gondolat „elfojtására" összpontosítunk, akkor annak aláírása hosszabb idő alatt tűnik el, bár amikor végre megtörténik, semmilyen nyomot nem hagy maga mögött.

Az elme kiürítése csökkenti a stresszt és a szorongást Forrás: Pixabay

Ez az első tanulmány, amely túlmutat azon, hogy egyszerűen megkérdezzen valakit: „abbahagynád, hogy ezen rágódsz?"

– mondta Marie Banich, a Colorado Egyetem, pszichológia professzora a ScienceAlert online tudományos portálnak. – Inkább megfigyeli az ember agy aktivitását, szemügyre veszi a gondolatok mintázatát, majd végigköveti, ahogy elhalványul, majd teljesen eltűnik.

A túlgondolás számos pszichiátriai rendellenesség tünete, beleértve a depressziót, a szorongást, a poszttraumás stressz rendellenességet (PTSD), a rögeszmés-kényszeres viselkedést és tönkreteheti az ember munkamemóriáját is.

Utóbbi az agyunknak az a része, amely csak néhány információt képes tárolni, általában egyszerre hármat vagy négyet.

A szakemberek szerint ezért is elengedhetetlen, hogy megszabaduljunk a rendszeresen felmerülő, ám irreleváns gondolatoktól, és a jövőben csak a relevánsakat tartsuk meg.

Az agyi képalkotó eljárások objektívebb mérést adnak

Sajnos a negatív gondolatokat nehezebb száműzni, de amikor tudatosan dolgozunk rajta, akkor valamennyire az ellenőrzésünk alatt tarthatjuk azt is, hogyan dolgozza fel az információkat az agyunk.

Most egyes mentális technikákról kiderült, hogy gyorsabban, míg mások lassabban tisztítják meg az elmét, ám akadnak olyanok is, amelyek egyáltalán nem működnek. Ezeknek a méréséhez a tudósok gyakran végeznek önkéntes alapú felméréseket és közvetett viselkedési teszteket, ám a most használt, agyi képalkotó eljárások objektívebb mérést nyújthatnak.

Reggeli ébredésünktől kezdve száguldanak a fejünkben a gondolatok és szó szerint kiszorítják a helyet minden mástól Forrás: Imaginechina/Bian Qing - Imaginechina

Egy korábbi, 2015-ös felmérés már kimutatta, hogy a munkamemória tartalmának megváltoztatása aktiválja az agy parietális régióját, ahol érzékszervi információkat fogadunk és dolgozunk fel.

A munkamemória tartalmának törlése azonban aktiválja a prefrontális kéreget, amely olyan, összetett kognitív folyamatokban vesz részt, mint a döntéshozatal. Most ugyanennek a kutatásnak a szerzői újragondolták a vizsgálataikat és a Nature Communications tudományos szaklapban publikált tanulmányban három, különböző stratégiára összpontosítottak az elme lecsendesítése végett.

Funkcionális mágneses rezonancia képalkotó eljárás (fMRI) vizsgálat során ötven önkéntesnek mutattak be véletlenszerűen fényképeket

híres emberek arcáról, gyümölcsökről és felismerhető jelenetekről, amelyeken négy-négy másodpercig aktívan gondolkodhattak. Ezután a résztvevőket megkérték, hogy tisztítsák meg (például meditációval) a gondolataikat vagy fókuszálják a tárgyakra, majd tegyenek meg mindent azért, hogy elfelejtsék vagy felcseréljék őket gondolatban egy másik, a tanulmányban látható objektumra.

Egy gondolat valóban kikerülhet-e az ember munkamemóriájából

A kapott adatokat a kutatók gépi tanulással elemezték. Felfedezték az agyi régióknak egy olyan hierarchiáját, amelyek különböző mértékben vesznek részt a gondolataink irányításában, beleértve a parietális és frontopoláris régiókat, valamint a dorsolaterális prefrontális kérget, amely kapcsolódik a figyelemhez és a munkamemóriához.

Az, hogy pontosan melyik területek voltak a leginkább érintettek az egyes helyzetekben és milyen mértékben függtek a résztvevők által alkalmazott mentális megközelítéstől, az végül eltérő eredményeket eredményezett.

Az agy aktivitási mintáinak megtekintésével a csapat bizonyította, hogy egy gondolat valóban kikerülhet az ember munkamemóriájából.

A kutatók feltárták a három legjobb módszert, hogy megszabaduljunk egy gondolattól Forrás: AFP/Ed Jones

Bár még mindig nem világos, hogy mi történik mindezen információkkal az agyban, de eredményeink azt sugallják, hogy egy gondolatot a figyelem megfelelő fókuszával gyorsan és ideiglenesen eltávolíthatunk a munkamemóriánkból

– mutatott rá Banich. – A proaktív mentális „beavatkozás" révén mindezek tartósabban eltávolíthatók, teret engedve új gondolatoknak.

Hozzátette: megállapították azt is, hogy ha valóban egy új ötletre akarunk gondolni, akkor szándékosan rá kell kényszerítenünk magunkat, hogy ne gondoljunk tovább a régire.

Kevesebb érzelmi és mentális súlyt kell viselni

Az új kutatások fényében tehát ha gyorsan szeretnénk megszabadulni egy gondolattól akkor használjuk a „tisztítás" vagy a „csere" technikát, de ha inkább azért szereténk valamit „kidobni" az elménkből, hogy egy új információt tudjunk a helyére „beilleszteni", akkor az elnyomás technikája működik a leginkább hatásosan.

Ha például egy vizsgára tanulunk, de gyorsan át kell állunk gondolatban egy másikra, akkor először próbáljuk meg elnyomni a munkamemóriánkat.

Ami a mentális egészséget illeti, a szakemberek a hosszú távú emlékek elfojtását a legtöbb esetben rossz módszernek tartják: a PTSD eseteiben például lehetővé teheti a trauma felszín alatti tárolását, ezáltal növelve annak hatását. Terápia esetén gyakran használják ezt bizonyos traumatikus emlékek aktív kezelésére és átalakítására, aminek segítésével a páciensek hosszú távon kevesebb érzelmi és mentális súlyt viselnek.

A túlgondolás számos pszichiátriai rendellenesség tünete Forrás: pexels.com

Ezek az új eredmények azonban arra mutatnak, hogy a munkamemória is célzott lehet erre a terápiára.

További kutatásokra van azonban szükség ahhoz, hogy megállapítsák azt, hogy az agyi aláírások és kognitív műveletek miként károsodhatnak depresszió, szorongás vagy PTSD-ben szenvedők esetén.

A tanulmány szerint miután egy emlék elérte a tudatosságot és bekerült valakinek a munkamemóriájába, akkor elnyomás valóban értékes kiinduló eszköz lehet, „miután ez a folyamat lehetővé teszi az információk teljes eltávolítását az elméből". Ehhez képest

egy gondolat valamiféle pótlása vagy törlése a munkamemóriából csak azt az egyetlen tételt képes kivonni tudatos figyelmünkből;

ami inaktiválhatja az elem neurális aláírását, és az információ sértetlen marad.

A szerzők megjegyzése szerint tehát meg kell tanulnunk a gondolataink átirányítását (azaz helyettesítését), elsajátítani néhány tudatossági technikát (azaz a gondolatok megtisztítását), illetve gyakoroljuk a kognitív kontrollt, hogy elnyomjuk azt a bizonyos gondolatot, és ezáltal csökkentsük hatékonyságát.