Egyre nagyobb veszélyt jelent a mezőgazdaság térnyerése a szárazföldön élő fajokra. A jelenlegi előrejelzések szerint ugyanis mintegy 2-10 millió négyzetkilométernyi új termőföldre lesz szüksége az emberiségnek ahhoz, hogy az elkövetkező 30 évben kielégítse az élelmiszerigényét. A Nature Sustanibility tudományos szaklapban publikált tanulmány szerint mindez a természetes területek kárára történik.
David Williams, a brit Leedsi Egyetem kutatója és munkatársai egy olyan, a jelenlegi tendenciákon alapuló modellt dolgoztak ki, amely megmutatja, hogy
a mezőgazdaság bővítése pontosan milyen hatással lesz a közel 20 ezer szárazföldi emlős, kétéltű és madár természetes élőhelyére nézve.
Megállapították, hogy 2050-ig több mint 17 ezer faj veszítheti el élőhelyének egy részét, több mint 1250 faj a negyedét, míg az előrejelzések szerint legalább 350 faj a több mint felét. Afrika szubszaharai térségében és Brazília Atlanti-parti esőerdő rezervátumában a legsúlyosabb a helyzet, de a veszteségek minden földrészt érintenek.
Hatalmas mennyiségű ételt kell előállítanunk az elkövetkező évtizedekben
– mondta Williams a NewScientist online tudományos lapnak. – A népesség növekedésével és az emberek jólétének emelkedésével drágább és nagyobb környezeti terheléssel járó ételeket, például húst és tejtermékeket fogyasztanak.
Hozzátette: óriási mennyiségű földet kell megtisztítani az állattakarmány-termesztéshez és az élelmiszer-növényekhez.
A kutatók egy sor alternatív jövőt is tesztelve megállapították, hogy az élőhelyek elvesztése szinte teljes mértékben elkerülhető, ha megváltoztatjuk étkezési szokásainkat.
Az élelmiszer-pazarlás csökkentése és a növényi étrendre való áttérés megakadályozhatja ezt a drasztikus élőhely-vesztési eseményt.
A mezőgazdaságot át is irányíthatnánk azokból az országoktól, ahol a biodiverzitás valószínűleg súlyosan érintett, amivel megvédhetnénk azokat a fajokat, amelyek kevésbé ellenállók
– mutatott rá Michael Clark, az Oxfordi Egyetem kutatója, a tanulmány társszerzője.
Andrew Balmford a Cambridge-i Egyetem tudósa szerint az étkezési szokások megváltoztatása és az élelmiszerpazarlás csökkentése ráadásul nemcsak a biológiai sokféleséget támogatja, hanem az éghajlatváltozás elleni küzdelmet is, miközben javítja az emberek egészségi állapotát.