A híres itáliai polihisztor, Leonardo da Vinci 1500 körül festette meg a Salvator Mundi című festményt. A 66 centiméterszer 47 centiméteres fatáblára olajjal készült kép áldásra emelt jobb kézzel ábrázolja Krisztust, aki a bal kezében egy üvegglóbuszt vagy üveggömböt tart.
A festmény azonban több okból is meglehetősen titokzatos: egyrészt bár az általánosan elfogadott nézet szerint a Megváltó kezében „glóbusz" van, csakhogy a Föld gömb alakja Leonardo (1482-1499) idejében még nem volt általánosan elfogadott tény. Másrészt
a gömb láthatóan üvegből készült, mégsincs a képen nyoma fénytörésnek, torzításnak vagy visszatükröződésnek.
A rejtély megoldásához a Kalifornia Egyetem kutatói most a háromdimenziós számítógépes modellezést hívták segítségül. Arra jutottak, hogy a festményen ábrázolt Jézus nem tömör, hanem egy üreges üveggömböt tarthat a kezében; ezért nem láthatunk torzítást az üvegen át.
Az úgynevezett képszintézis néven ismert számítógépes grafikus módszerrel a tudósok kiemelték a kép háromdimenziós részleteit a kétdimenziós képből, majd újraalkották Leonardo több száz évvel ezelőtt készült festményét.
Évszázados rejtély, hogy a gömbön át miért nem torzul Jézus köpenyének képe, és szintén kérdéses volt a gömb felületén látható három fehér folt szerepe is.
Néhány történész korábban felvetette, hogy Leonardo da Vinci talán szándékosan irreális formában ábrázolta a glóbuszt, ám a most elvégzett számítógépes modellezés ezt megcáfolta.
Az elemzés során a kutatók azt is figyelembe vették, hogy a festményen látható árnyékok egy felülről érkező, erőteljes fényforrásra utalnak.
A gömb mögött látható Krisztus ruhája és annak hajtásai, ám ezek ábrázolásából arra következtethetünk, hogy a reneszánsz mester jól ismerte az üveggömbök optikáját, a fény természetét és használatának módját
– írták a szakemberek az ArXiv tudományos online portálon közzétett tanulmányukban. – Leonardo egyáltalán nem torzította a festményen a Megváltó köpenyének hajtásait, csak az egyiknél láthatunk egy kisebb, alig észrevehető változtatást.
Mindez azt is bizonyítja, hogy az itáliai polihisztor bizonyára mélyrehatóan tanulmányozta a látható fényt, majd ismereteit felhasználta az ábrázolásaiban.
A csapat számításai alapján Salvator Mundi üreges üveggömbjének sugara pontosan 6,8 centiméter, ami a számítógépes modellek szerint nem lehetett vastagabb 1,3 centiméternél.
Leonardo a vizsgálatok tükrében egyértelműen tisztában volt az üreges gömbök optikai tulajdonságaival, tehát azt is tudta, hogy érdemes elkerülnie a torzításokat, amikor Jézus köpenyének redőit festette.