Megoldhatták a híres Leonardo festmény furcsa rejtélyét

A salvator mundi (a világ megváltója) kifejezést Krisztus egy bizonyos jellegzetes ábrázolására alkalmazták; jobb kezét áldásra emelve, baljában országalmával

A rejtélyesen mosolygó Salvator Mundi (Világmegváltó) Leonardo da Vinci híres festményén királyi üvegglóbuszt tart a kezében. Fénytörésnek vagy torzításnak azonban nyoma sincs a képen. Ennek okát a kutatók évszázadokig csak találgatták, ám most számítógépes modellezés segítségével talán végleg megoldották ezt az eddig talányos kérdést.

A háromdimenziós számítógépes modellezést hívták segítségül

A híres itáliai polihisztor, Leonardo da Vinci 1500 körül festette meg a Salvator Mundi című festményt. A 66 centiméterszer 47 centiméteres fatáblára olajjal készült kép áldásra emelt jobb kézzel ábrázolja Krisztust, aki a bal kezében egy üvegglóbuszt vagy üveggömböt tart.

A Salvator Mundi (a világ megváltója) kifejezést Krisztus egy bizonyos jellegzetes ábrázolására alkalmazták; jobb kezét áldásra emelve, baljában országalmával Forrás: Wikimedia Commons

A festmény azonban több okból is meglehetősen titokzatos: egyrészt bár az általánosan elfogadott nézet szerint a Megváltó kezében „glóbusz" van, csakhogy a Föld gömb alakja Leonardo (1482-1499) idejében még nem volt általánosan elfogadott tény. Másrészt

a gömb láthatóan üvegből készült, mégsincs a képen nyoma fénytörésnek, torzításnak vagy visszatükröződésnek.

A rejtély megoldásához a Kalifornia Egyetem kutatói most a háromdimenziós számítógépes modellezést hívták segítségül. Arra jutottak, hogy a festményen ábrázolt Jézus nem tömör, hanem egy üreges üveggömböt tarthat a kezében; ezért nem láthatunk torzítást az üvegen át.

Leonardo da Vinci tanulmányozta a fény útját és megjelenését Forrás: flickr.com

Az úgynevezett képszintézis néven ismert számítógépes grafikus módszerrel a tudósok kiemelték a kép háromdimenziós részleteit a kétdimenziós képből, majd újraalkották Leonardo több száz évvel ezelőtt készült festményét.

Jól ismerte az üveggömbök optikáját

Évszázados rejtély, hogy a gömbön át miért nem torzul Jézus köpenyének képe, és szintén kérdéses volt a gömb felületén látható három fehér folt szerepe is.

Néhány történész korábban felvetette, hogy Leonardo da Vinci talán szándékosan irreális formában ábrázolta a glóbuszt, ám a most elvégzett számítógépes modellezés ezt megcáfolta.

Leonardo da Vincit széles körben az egyik legnagyobb festőnek tartják Forrás: wikipedia

Az elemzés során a kutatók azt is figyelembe vették, hogy a festményen látható árnyékok egy felülről érkező, erőteljes fényforrásra utalnak.

A gömb mögött látható Krisztus ruhája és annak hajtásai, ám ezek ábrázolásából arra következtethetünk, hogy a reneszánsz mester jól ismerte az üveggömbök optikáját, a fény természetét és használatának módját

– írták a szakemberek az ArXiv tudományos online portálon közzétett tanulmányukban. – Leonardo egyáltalán nem torzította a festményen a Megváltó köpenyének hajtásait, csak az egyiknél láthatunk egy kisebb, alig észrevehető változtatást.

A Salvator Mundi méretében és témájában is Leonardo Keresztelő Szent Jánosával mutat párhuzamot Forrás: Origo

Mindez azt is bizonyítja, hogy az itáliai polihisztor bizonyára mélyrehatóan tanulmányozta a látható fényt, majd ismereteit felhasználta az ábrázolásaiban.

A csapat számításai alapján Salvator Mundi üreges üveggömbjének sugara pontosan 6,8 centiméter, ami a számítógépes modellek szerint nem lehetett vastagabb 1,3 centiméternél.

Leonardo a vizsgálatok tükrében egyértelműen tisztában volt az üreges gömbök optikai tulajdonságaival, tehát azt is tudta, hogy érdemes elkerülnie a torzításokat, amikor Jézus köpenyének redőit festette.