Tudja-e,ki az a fáraó, aki érvényes útlevéllel bukkant fel Párizsban?

II. Ramszesz útlevele a fáraó fényképével és személyi adataival

Nyilván senki sem gondolná, hogy egy háromezer éve meghalt egyiptomi fáraónak ugyanúgy útlevélre van szüksége a külföldre utaztatásához, mint egy mai átlaghalandónak. Pedig a bürokrácia diszkrét bája még napjainkban is csodákra képes, ezért az Újbirodalom egyik leghíresebb királya, II. Ramszesz múmiája sem hagyhatta el úgy Egyiptomot, hogy a hatóságok ne állítottak volna ki a király nevére szóló érvényes úti okmányt.

Útlevélkérelmet nyújt be a fáraó

Az ókori Egyiptom történelmének egyik leghíresebb uralkodója, az Újbirodalom 19. dinasztiájának harmadik fáraója II. (Nagy) Ramszesz egy egészen különleges bürokratikus procedúra alanyává vált 1976-ban, a halála után kereken 3 189 évvel később.

II. Ramszesz gránitból faragott szobra a kairói Egyiptomi Múzeumban Forrás: Wikimedia Commons

Az uralkodó meglepően jó állapotban fennmaradt múmiáját a világhírű kairói Egyiptomi Régiségek Múzeumának nagy múmiatermében őrzik,

más híres fáraók múmiáival együtt.

1976-ban a neves uralkodó holttestét, amelyet gombák támadtak meg, állagmegóvás céljából Franciaországba akarták szállítani.

II. Ramszesz útlevele a fáraó fényképével és személyi adataival Forrás: Liliom Safari

A Párizsba tartó repülőút megszervezése, a múmia elszállításához szükséges bürokratikus formalitások intézése közben derült csak ki azonban,

hogy az akkor érvényes jogszabályok szerint a több mint háromezer éve elhunyt fáraónak is útlevélre van szüksége

ahhoz, hogy elhagyhassa az ország területét. Nem volt mit tenni, a múzeum illetékesei szabályszerű útlevél iránti kérelmet nyújtottak be a kairói belügyminisztériumhoz.

Államfőnek kijáró katonai tiszteletadással fogadták a múmiát Párizsban

Az útlevélkérelemben meg kellett adni az előírások szerint az úti okmány kiállításához szükséges személyes adatokat. Az uralkodó nevének, születési évének és állampolgárságának a megadása nem is okozott különösebb gondot a múzeum jól felkészült egyiptológusainak,

a „kérelmező foglalkozása"című rovat kitöltése azonban már nehezebb diónak bizonyult.

II. Ramszesz gránit kolosszusa Memphisben Forrás: Wikimedia Commons

Végül, a hatóság embereivel történt egyeztetés után II. Ramszesz útlevelébe a foglalkozást feltüntető rovatba az került bevezetésre, hogy „elhunyt uralkodó".

Ezek után már nem volt akadálya, hogy II. Ramszesz is „felszálljon" arra különgépre, amely Párizsba repült a király múmiájával.

Ha már egy ilyen híres uralkodó érkezik a francia fővárosba, a protokollra hagyományosan kényes francia hatóságok úgy gondolták, hogy ildomos kellő tisztelettel fogadni II. Ramszeszt Párizsban.

A fáraó múmiáját katonai tiszteletadással fogadták Párizsban Forrás: Daniel Simon/GAMMA-RAPHO

Ezért amikor a Kairóból érkező gép 1976. szeptember 26-án a Le Bourget nemzetközi repülőtér betonján landolt, a fáraó fogadására díszzászlóalj sorakozott fel, és államfőnek kijáró katonai tiszteletadással fogadták a több mint háromezer éves múmiát.

Számos uralkodói rekord fűződik a nevéhez

II. Ramszesz azonban nem csak arról híres, hogy érvényes egyiptomi útlevéllel rendelkezik. Az uralkodó a legtöbb egyiptomi fáraótól eltérően ugyanis nem királyi családból, hanem egyszerű sorból származott.

Nagyapja, a Rameszida-dinasztia alapítója a hadsereg kötelékében szolgált.

A 18. dinasztia utolsó fáraójának, Horemhebnek, aki mint Tutanhamon egyik nagyhatalmú udvari főembere a hadsereg főparancsnokaként szolgált korábban, nem volt leszármazottja.

II. Ramszesz múmiája. A királynak szokatlan módon vörös színű volt a haja Forrás: Liliom Safari

Ezért hűséges katonatársát, Paramesszét, II. Ramszesz nagyapját tette meg az utódjának. A nagypapa, aki I. Ramszesz néven lépett Alsó- és Felső-Egyiptom trónjára ezzel az óegyiptomi történelem egyik legsikeresebb uralkodócsaládja, a Rameszida-dinasztia megalapítójává vált.

További egyedi érdekességek is fűződnek II. Ramszesz személyéhez. A fáraó az egyiptomi uralkodók sorában példátlan módon nem sötét, hanem vörös színű hajjal rendelkezett.

A híres luxori Ámon-templom, amelynek a nagy pilonját I. Ramszesz építette Forrás: Wikimedia Commons

II. Ramszesz volt a második leghosszabb ideig uralkodott fáraó, kereken 66 évig ült a trónon. ( Nála csak az óbirodalmi 6. dinasztia tagja, II. Pepi uralkodott tovább, aki a hagyomány szerint 94 évig viselte a fáraók koronáját.)

II. Ramszesz nem csak az állam, hanem a családi életben is igen sikeresnek bizonyult.

Őt tekinthetjük a legtermékenyebb fáraónak, akitől legkevesebb 85 (egyes történészek szerint 100) utód származott.

II. Ramszesz nagy sziklatemploma Núbiában. A templom a világörökség része Forrás: Wikimedia Commons

II. Ramszesz volt az egyik legtöbb építkezést lebonyolító fáraó, akinek a nevéhez számtalan monumentális építmény fűződik. Ezek közül az egyik legismertebb az Abu Szimbelben fekvő monumentális sziklatemplom a világörökség része. De szintén II. Ramszesz nevéhez fűződik a Luxorban, a Nílus partján fekvő hatalmas Ámon-templom kibővítése, valamint a világhírű Ramesszeum is.