Így zajlik a világ legnyaktörőbb keresztelője

Még a gyakorlott mászóknak is kihívást jelent

A szülés utáni negyvenedik napon etióp nők egy csoportja életveszélyes küldetésre indul, hogy mezítláb, a hátukra batyuként rögzített gyermekükkel felmásszanak egy szinte függőleges sziklafalra. A nyaktörő vállalkozás célja  az a  sziklába vájt keresztelőkápolna, ami a Gheralta hegységben fekszik. A kis etióp falu lakossága emberöltők óta hisz abban, hogy ha az újszülöttet  Abuna Yemata Guh szent templomában keresztelik meg, akkor gyermekük közelebb kerül az Istenhez és nagyobb védelmet kap.

Ez a világ legnehezebben megszerezhető keresztsége

Az életével játszik az, aki megpróbál az etiópiai Abuna Yemata Guh magasba szökő sziklafalba épült templomához felmászni. Mégis, minden helybéli édesanya megteszi ezt az embert próbáló utat, amikor megszületik a gyermeke és ezeken a nyaktörő vállalkozásokon az egész falu népe követi őket.

A fiatal nők kendőbe bugyolált kisbabájukat a hátukon, a gyakorlatilag függőleges sziklafalon mászva viszik fel a templomba, hogy a gyermeket a pap keresztség szentségébe részesíthesse.

Aligha van olyan templom a világon, amelyet veszélyesebb lenne megközelíteni Forrás: Wikimedia Commons/Jean-Claude Latombe

Valószínűleg ez a világ legnehezebben megszerezhető keresztsége.

Az Észak-Etiópia, Tigray régiójában található Abuna Yemata Guh sziklakápolnáját a világ legveszélyesebb templomának tartják.

A 2580 méter magasan kialakított sziklatemplomot egy kemény és veszélyes mászással lehet csak elérni Forrás: Youtube

És nem véletlenül. A meredek fal tetején álló templomot még a hatodik században vájták a sziklába amely, mintegy 2 580 méteres tengerszint feletti magasságban.

Ám a sziklakápolna alapjai még ennél is korábbi időkből, az ötödik századból származnak. A 15. századi kupolája és freskói miatt ma az egyik legszebb etióp templomnak számít.

Néhány napi rendszerességgel megmásszák a sziklákat

Abuna Yemata nevét alapítója és építője, Yemata atya után kapta az ötödik században. A Gheralta hegység tövében fekvő kis etióp falu lakói generációk óta rendszeresen felkeresik, pedig az odajutás rendkívül veszélyes és embert próbáló feladat.

Az Abuna Yemata Guh papja fogadja a látogatókat Forrás: Flickr

A templomot egykor a sziklafalba vájták, de nem építettek ki hozzá vezető utat vagy ösvényt.

Így a szent helyre igyekvőknek meg kell küzdeniük a puszta sziklafallal, amely nagyon meredek és igen kevés párkányt vájt bele a természet. A helyiek szent helynek tartják, és vallásos tisztelettel tekintenek rá.

Abuna Yemata meredek sziklafalaira tekintve a legtöbben félelmet éreznek Forrás: Wikimedia Commons/Jean-Claude Latombe

Amikor messziről ránézünk a nyaktörő magasságra, akkor nem csoda, hogy mindenki félni kezd, és arra gondol, hogy útközben bármikor lezuhanhat a mélybe

– magyarázta Gebre Rufael Asresseha, a templom papja, aki több mint 47 éve él a szilákon és napi rendszerességgel megmássza azokat. – Ilyenkor megpróbálom ösztönözni és irányítani az embereket, hogy mikor, hova lépjenek, melyik kiszögellést ragadják meg és hol tudnak biztonságosan megkapaszkodni.

Hozzátette: a falu lakói a „szent cél" érdekében bátorságot keresenek magukban és felmásznak a templomhoz. Ha nekivágnak a nyaktörő vállakozásnak, a tapasztalatok szerint útközben már biztosan nem fognak visszafordulni.

Rendíthetetlenül kell mászni, és nem szabad visszanézni

Már a mászás első 45 perce is igazi kihívást jelent: a templomba igyekvőknek több, trükkös szakasszal kell megküzdeniük, és néhány helyen csak lábujjaikra támaszkodva tudnak továbbjutni.

Kilátás az Abuna Yemata harangtornyából Forrás: Wikimedia Commons/Jean-Claude Latombe

Az utolsó szakaszhoz ráadásul kötelekre van szükség, amiket az elsőként mászók, a falu vezetői segítenek használni a többieknek.

A mászás legnehezebb része a sziklafal utolsó hét méterére marad, amikor szó szerint kötélidegekre van szükség ahhoz, hogy a mászók a végső szakaszt teljesíteni tudják és az ingatag párkányról le ne zuhanjanak az alattuk tátongó mélységbe.

Az Abuna Yemata Guh templomhoz van egy helyi útmutató és vezetők is segítenek a mászás minden egyes lépésénél

– mutatott rá Asresseha. – A mászóknak tudnia kell, hogy mikor melyik lábukat kell előre tenni, és rendíthetetlenül kell mászniuk.

Szédítő a panoráma Forrás: Wikimedia Commons/Jean-Claude Latombe

A templomhoz való feljutás mindig veszélyeket hordoz magában, de az etióp családokat ez nem tántorítja el és minden vasárnap megteszik ezt az utat, hogy eljussanak a magasban zajló istentiszteletekre.

Hisznek abban, hogy így lehetnek a lehető legközelebb Istenhez.

A gyülekezethez tartozás tehát szó szerint élet és halál kérdése.

A hit felemelkedéseként tekintenek a nyaktörő túrára

A templomhoz vezető utat azonban nem csak az istentiszteletek miatt teszik meg a hívők. A hagyomány szerint a szülés utáni negyvenedik napon a helyi etióp nők is elindulnak az életveszélyes küldetésre, hogy Abuna Yemata Guh szent falai között kereszteltessék meg a gyermeküket.

Az Abuna Yemata gazdagon díszített belső tere Forrás: Wikimedia Commons/Jean-Claude Latombe

Az édesanya a saját és a gyereke életét is kockáztatva mássza meg a felfelé vezető utat

a több helyen akár hat méteres kőtömbökön keresztül, és sokszor egészen keskeny párkányon egyensúlyozva.

Még a gyakorlott mászóknak is kihívást jelent Forrás: Wikimedia Commons/Jean-Claude Latombe

Mindenki tisztában van azzal, hogy ha valaki innen leesik, esélye sincs a túlélésre

– fogalmazta meg az egyik nő a BBC Earth dokumentumfilmjében, amely bemutatja a félelmetes szent helyet. – De vállalom a kockáztot, mert így legalább a lehető legközelebb jutva Istenhez tudom megkereszteltetni a fiamat.

A beszámolók szerint a keresztelőkamrából a kilátás legalább annyira félelmetes, mint a felfelé vezető út. A falat és a két kupolát gondosan megőrzött falfestmények és freskók díszítik, a templom mellett pedig két szerzetes szabdtéri sírja fekszik

A helyiek csak úgy emlegetik az Abuna Yemata-hoz vezető zarándoklatot, mint a „hit felemelkedését",

ami jól jelképezi a templomhoz vezető út nehézségeit és a sziklamászás során kifejtett ősi erő felfedezését a hit által. A falubeliek, köztük az édesanyák, az idősek és a betegek is úgy tekintenek rá, mint egy isteni szolgálatra.