Olyan, akár a bibliai édenkert almafája: nem csak a gyümölcse almaszerű, aki eszik belőle, „még azon a napon meghal". Erről leginkább egy turistáskodó radiológus asszisztens, Nicola Strickland tudna mesélni, aki egy nyaralás során harapott véletlenül a termésbe. Tapasztalatait tanulmány formájában is publikálta.
Strickland azért harapott a fa gyümölcsébe, mert vadalmának nézte. Mivel kezdetben kellemesen édes íze volt, nem gyanakodott arra, hogy baj lehet, ezért barátját is megkínálta vele. Hamarosan azonban jelentkeztek az első kellemetlen tünetek.
Néhány perccel később furcsa, csípős érzés alakult ki a szánkban, ami fokozatosan égető fájdalommá erősödött, könnyeztünk, a torkunk összeszorult"
– írta Strickland a BMJ orvosi folyóiratban megjelent cikkében.
Néhány órával később a tünetek még súlyosabbakká váltak; az erős fájdalom miatt a szilárd ételt már nem tudták lenyelni, torkuk bedagadt. Ezt követően a levegővétel is nehézségekbe ütközött, komoly nyaki- és gerincfájdalom alakult ki a két férfinál – ekkor a méreganyag már bejutott a nyirokcsomókba is.
Strickland és társa annak köszönheti az életét, hogy csupán egyetlen harapást evett a gyümölcsből.
Ha az egészet elfogyasztják, egészen biztosan nem maradnak életben.
A manszanilyafa Közép-Amerikában és az Egyesült Államok déli területein honos, de néhány betelepített példány megtalálható Európában is. Termése mellett gyakorlatilag a növény minden része károsan hat az egészségre. Nedvének érintésére fájdalmas hólyagok keletkeznek a bőrön, a szembe kerülve pedig vakságot okoz. A legenda szerint spanyol hódítók akadtak rá először a növényre, akik valószínűleg hamar szembesültek káros hatásaival, ugyanis arbol de la muerte, vagyis a halál fája névvel illették.
A fában számos toxikus anyag megtalálható. Ezeket teljesen még nem sikerült feltérképezni, annyi azonban biztos, hogy
a növény tartalmaz forbolt, hippomanint, mancinellint, szaponint, fenacil-kloridot és fizosztigmint.
Egyes történetek szerint a fát a karibi törzsek kínzóeszköznek is használták; az áldozatot a fa törzséhez kötözték, majd várták, hogy eleredjen az eső. Az ágakról, levelekről lecsorgó esővíz összekeveredett a növény mérgező nedveivel, az így létrejövő oldat a bőrt érve fájdalmas, égető érzést, irritációt okozott az érintettnek. Éppen ezért a szakértők felhívják a turisták figyelmét a fogyasztási tilalmon túl arra is, hogy esőben se álljanak a manszanilyafa alá. Autóval sem tanácsos aláparkolni, könnyen tönkreteheti a fényezést a rácsöppenő nedv.
A mérgező fát elégetni sem szabad, a keletkező toxikus füst erősen irritálja a szemet és akár vakságot is okozhat. Érdekesség, hogy szemtanúk beszámolói alapján a leguánokra nem hat a fa mérge – az állatok többször megpihennek a fákon, és a gyümölcsből is falatoznak, mégsem esik semmi bajuk.
A fafaj jelentette kockázatokra táblával figyelmeztetnek a hatóságok.