Miguel Carreira portugál állatorvosnál mind a műtőben, mind pedig az egyetemen, ahol tanít, mindig szól a háttérzene, mert a doktor megfigyelései szerint ez fokozottan jó érzés a pácienseinek.
Észrevette, hogy a konzultáció illetve terápia alatt a legtöbb macska szereti a klasszikus zenét,
különösen a barokk műfajt, aminek hatására nyugodtabbak, bizalommal telibbek és toleránsabbak a kezelés idején.
A klasszikus zene hallgatása a műtőben lehetővé teheti az anesztézia hatóanyag csökkentését, így csökkentik a nemkívánatos mellékhatásoka,
és ez elősegíti a négylábú páciensek biztonságát.
A műtét során a kalsszikus zene hatására a macskák légzésritmusa és a pupilla átmérője alacsony értékeket mutat.
A macskák hallási érzékelése az altatás alatt is működik, és valószínű, hogy a zene a vegetatív idegrendszer által irányított légzési ritmusban és a pupilla átmérőjében változatokat idéz elő,
ráadásul ezek a különféle zenei műfajok szerint változnak.
Tehát a zene hatással van a vegetatív idegrendszer aktivitására, működésére.
Ez nem csak a macskákra, hanem a többi álaltra is igaz. Példa erre, hogy a menhelyen, kennelben lévő, illetve a gazdi távolléte miatt szorongó kutyák is ugyanígy reagálnak. De nem mindegy, milyen klasszikus darabot hallgatnak kedvenceink.
Tévhit ugyanis, hogy a klasszikus zene nyugtató hatású, mert nem minden darabra igaz ez.
Más műfajok hallgatása is kellemes érzéssel tölthetik el kedvenceinket.
A kennelben lévő kutyáknál a Galsgow Egyetem kutatói egy 2016-os tanulmányukban azt találták,
hogy az egyik módja a kutyahotelek vendégszertőbbé tételének, ha háttérzenét játszanak.
A kutatók különböző zenéket játszottak a házi kedvenceknek, és azt tapasztalták, hogy az állatok szívfrekvencia-variabilitás szintje szignifikánsabban magas volt (ez a csökkent stressz szint jele), amikor soft rock és raggae szólt.
Bebizonyosodott, hogy a gondosan kiválasztott klasszikus, vagy könnyűzene rendkívül jótékony hatást gyakorol mind a kutyákra, mind pedig a macskákra.