Hogyan ébredhet fel az altatásból műtét közben egy beteg?

Illusztráció

Kevés nyomasztóbb dolgot lehet elképzelni, mint azt, hogy műtét közben átmenetileg visszanyerjük az öntudatunkat. Az ilyen események összességükben rendkívül ritkák, de a terhes és szülő nőknél valamiért sokkal gyakoribbak az átlagnál.

Szándékolatlan ébredésről akkor beszélhetünk, ha egy általános érzéstelenítésben, vagyis altatás alatt álló páciens a műtét során időlegesen visszanyeri az öntudatát, és utóbb emlékszik is arra, hogy érzékelte a külvilágot. A beteg ilyenkor sokkoló tapasztalatokat szerezhet, hiszen előfordulhat, hogy a fájdalomérzékelése részlegesen visszatér, miközben az alkalmazott szerek hatása miatt a teste le van bénulva, képtelen megmozdulni.

A szándékolatlan ébredés leginkább a műtéti altatási folyamat legelején vagy legvégén, tehát közvetlenül az elalváskor vagy ébredés előtt fordul elő.

Még ha a tudat visszanyerésének időtartama nem is haladja meg a néhány másodpercet, a jelenség olyan altatási komplikációnak számít, amely joggal aggasztja a pácienseket és az aneszteziológusokat egyaránt.

A műtét alatti ébredés szerencsére összességében rendkívül ritka, azonban a brit altatóorvosok szövetségének lapjában, az Anaesthesia-ban frissen megjelent tanulmány szerint a terhességgel összefüggő nőgyógyászati műtéteken – például császármetszésen – átesett nők közül minden 256-ból 1 tapasztalt szándékolatlan ébredést az általános érzéstelenítés alatt. Ez az arány lényegesen magasabb annál, mint amit az általános népességen végzett felmérések korábban mutattak. Egy 2014-ben Nagy-Britanniában végzett országos kutatás, a NAP5 szerint csak minden 19 ezer betegből 1 számolt be spontán módon a műtéti altatás alatt tapasztalt időleges tudatvisszanyerésről. Bár a jelenség pontos gyakorisága mutatott némi változatosságot a műtét típusa és a népesség alcsoportjai szerint, az ilyen beszámolók általánosságban olyan ritkák voltak, hogy nem adtak okot komoly aggodalomra.

Forrás: AFP

Az viszont már a NAP5 kutatásból is felsejlett, hogy a császármetszésen vagy egyéb terhességgel és szüléssel kapcsolatos nőgyógyászati műtéten áteső nők körében az ébredés gyakorisága magasabb lehet a szokványosnál.

A kutatás

A szakértők ezért a brit állami egészségügy intézményi kötelékébe tartozó 72 kórházban összesen 3115 olyan várandós nővel kapcsolatban gyűjtöttek információt, akik altatásban végzett nőgyógyászati műtéten estek át. A 3115 résztvevő közül 12-en számoltak be az altatás során tapasztalt ébredésről; közülük 7-en éreztek szorongást, és 5-en érzékelték azt, hogy mozgásképtelenek (ami az általános érzéstelenítésben végzett műtétek során közönségesen adagolt izombénító szerek következménye). Két nő bénultságot és fájdalmat egyaránt érzett az ébredés alatt. A fájdalmon kívül a húzó érzés, az öltések érzékelése, a testtől való elszakadás érzése és a légzésre való képtelenség érzése szerepeltek a nők által tapasztalt kellemetlen élmények között. Hosszú távú pszichológiai hatásként többeknél a poszttraumás stresszbetegség tünetei jelentkeztek.

A kutatás 2017 májusa és 2018 augusztusa között zajlott, és a benne részt vevő nők mind írásos hozzájárulásukat adták az adataik felhasználásához. A betegek egy 30 napos időkereten belül három szabványosított kérdőívet töltöttek ki, amelyekben leírhatták az általános érzéstelenítés során szerzett élményeiket. A felidézett emlékek valódiságát részletes személyes beszélgetések során ellenőrizték, és minden ébredési epizód körülményeit körültekintően megvizsgálták. Az ébredésről beszámoló 12 beteg közül 9-ben az altatás kezdeti (indukciós) vagy végső (kivezető) fázisában történt az epizód. Az ébredés kockázata összefüggést mutatott az átlagosnál magasabb (25-30 kg/m²) és átlagosnál alacsonyabb (<18.5 kg/m²) testtömegindexszel, a beavatkozás éjszakai időpontjával, illetve a ketamin és tiopentál alkalmazásával az indukciós fázisban. Az ébredéssel járó 12 műtét közül 10-et az éjszakai műszakban (este 8 és reggel 8 között) végeztek.

Dr. Peter Odor, a projekt vezetője és a londoni University College Hospital konzultáns aneszteziológusa elmondta: „Kutatásunk mindvégig a páciensekre fókuszált. A rizikófaktorok komplex csoportját azonosítottuk, amely hajlamosít a műtét alatti ébredésre. Ezek között szerepel az alkalmazott altatószer típusa és az aneszteziológiai gyakorlatban tapasztalható változatosság.

Bár a császármetszés alatt kétségtelenül lényegesen gyakoribb a műtét alatti ébredés, mint a műtöttek körében általában, fontos hangsúlyozni, hogy az általános érzéstelenítés továbbra is biztonságos technikának számít, és még a műtét alatt felébredő betegek fele sem tapasztalt negatív élményt.

Bár sok kérdést megválaszoltunk, továbbiak várnak tisztázásra azt illetően, miért ennyivel gyakoribb a műtét közbeni ébredés a terhes nőknél. Következő lépésként azon fogunk dolgozni, hogy a kutatásból levont tanulságok révén csökkentsük az akaratlan ébredés jövőbeni kockázatát."

Illusztráció Forrás: BSIP via AFP/RAMARE / BSIP/Ramare

Dr. Jaideep Pandit, az Oxford University Hospitals NSH Foundation Trust aneszteziológus professzora, a NAP5 kutatás irányítója és a cikk társszerzője hozzátette: „Ez a projekt korábban megszületett kutatási eredményeket visz tovább. A betegek beleegyezésének kérdése különösen élesen vetődik fel, hiszen a műtét közbeni ébredés gyakorisága hasonló azon komplikációkéhoz, amelyekről a beleegyező nyilatkozatban rutinszerűen megkérdezzük a pácienseket."

„Az ébredési komplikációval kapcsolatban ez eddig a legnagyobb nőkön végzett tanulmány, amely nagyban hozzájárult a jelenség jobb megértéséhez. Összefüggést találtunk bizonyos altatószerekkel, konkrétan a tiopentállal, illetve bizonyos izomlazítókkal. Olyan tényezők, mint a beavatkozás sürgősségi jellege – ami gyakran azt jelenti, hogy az operációt főmunkaidőn kívül, az éjjeli órákban végzik – szintén összefüggést mutatott az ébredés előfordulásával" – ismertette Dr. Nuala Lucas, a londoni Northwick Park Hospital nőgyógyászati altatóorvosa, aki szintén közreműködött a cikk megírásában. A Plymouth-i Egyetem pszichológia tanára, Jackie Andrade hozzáfűzte: „A poszttraumás stresszbetegség jellemzően olyan események hatására alakul ki, amelyet az érintett az életét veszélyeztetőnek és általa befolyásolhatatlannak él meg.

A pszichológiai utóhatások mérséklésében segíthet, ha a műtét közbeni ébredésen átesett páciensnek részletesen elmagyarázzák, mi történt, és minőségi lelki támogatást kap az eseményt követően."

A szerzők kiemelik, hogy az ébredés különösen szembetűnő összefüggést mutat az indukciós altatószer megválasztásával. „Adataink szerint a propofollal összehasonlítva 4-szeres az ébredés kockázata akkor, ha az altatás bevezető szakában tiopentált használnak, és 26-szoros, ha ketamint. Agyi aktivitásmintázat-felvételek alapján nemrégiben felvetették, hogy a propofol a terhes nőkben mélyebb anesztéziát tart fenn, mint a tiopentál, így a megfigyeléseinknek lehet valamilyen farmakológiai alapja. Ennek figyelembe vételével a tiopentált és a ketamint csak speciálisan indokolt esetben lenne szabad alkalmazni a terhes nőknél, és nem ezeket tekinteni az első választásnak."