A Moderna vakcinája a Pfizer és az AstraZeneca mellett a vezető vakcinák közé tartozik,
2021-ben 1 milliárd adagot terveznek legyártani és eljuttatni a világ számos országába.
Az EU megállapodása szerint minden bizonnyal Magyarországra is.
A Moderna vakcina, technológiáját és működését tekintve a Pfizer vakcinához hasonlóan,
egy mRNS vakcina, amely lipid nanorészecskékkel történő bevitelt követően a vírus tüskefehérjéjét készítteti el a sejtjeinkkel – így alakítva ki az immunitást.
A „csomagolásként" szolgáló lipid nanotechnológia itt valamivel kedvezőbb a tárolás szempontjából, így az 6 hónapig -20 C-on történhet - írják a pécsi virológusok.
A vizsgálatot összesen 30 420 emberen végezték, közülük 14 550 kapta az mRNA-1273 névre hallgató vakcina készítményt, míg másik felük placebot.
A vizsgálati csoportba, a COVID szempontjából magas kockázatúnak számító krónikus betegséggel élőket is bevontak,
így krónikus tüdőbetegséggel, súlyos szívbetegséggel, súlyos elhízással, diabétesszel, súlyos májbetegséggel élőket és HIV vírussal fertőzött személyeket is. Korcsoportok tekintetében 18 év feletti egyéneket és 65 évnél idősebbeket is vizsgáltak.
A vakcina két dózisú, melyet 28 nap eltéréssel szükséges beadni
és a lezajlott klinikai teszt eredményei alapján, a teljes vizsgált populációra nézve
94%-os védelmet nyújtott COVID-megbetegedés ellen.
A súlyos megbetegedés ellen 100%-ban védelmet nyújtott. A kezdeti védelem kialakulása az első dózist követő 14. nap után figyelhető meg.
Oltási reakció tekintetében,
súlyos mellékhatásról nem számoltak be,
és az enyhe (oltási hely fájdalma, pirosodás, duzzanat) vagy közepes (fejfájás, izomfájás, láz) mellékhatások is 1-3 napos intervallumban elmúltak. Összehasonlítva a bárányhimlő ellenes vakcina oltási reakcióival, az első dózis annál kedvezőbb, míg a második dózis azzal hasonló gyakorisággal hozott enyhe vagy közepes oltási reakciókat - jegyzi meg a bejegyzés.