A Kínai Tudományos Akadémia Nankingi Geológiai és Paleontológiai Intézetének szerdai közlése szerint a Cretophengodidae nevet kapó rovar nagyjából 99 millió éves, tehát a dinoszauruszok aranykorában élhetett.
A kutatók több mint 20 ezer borostyánfosszília-darabot vizsgáltak át és egy jó állapotban megőrződött hímre bukkantak.
A rovar mintegy 7 milliméter hosszúságú, a mai szentjánosbogarakhoz képest nagyobb szemekkel és puhább testtel rendelkezik.
A paleontológusok úgy vélik, a fény előállításának képessége eredetileg a rovar puha és sérülékeny lárváiban a ragadozók elűzésének céljából, védekező mechanizmusként alakulhatott ki, míg ma a fény a párzásra csábítás eszköze.
A szakértők felfedezésükről a Proceedings of the Royal Society B című tudományos lapban számoltak be.
(MTI/Hszinhua)