A kínai császár, aki rendszeresen kivégeztette a palota tisztviselőit

A kínai császár véres kézzel uralkodott

Miközben egy mauzóleumot tártak fel a régészek a kínai Luoyang területén, felfedeztek egy különös műtárgyat. A titokzatos tárgyi lelet valószínűleg azt bizonyítja, hogy itt van a régóta keresett Liu Zhi, vagy más néven Huan Ti császár sírja, aki időszámításunk szerint 146–168 között uralkodott és igencsak „véreskezűként" vonult be a történelembe.

Szinte biztos, hogy az uralkodó sírja

A régészek évek óta tudnak a mauzóleumról és már régóta sejtik azt is, hogy valószínűleg Liu Zhi sírja lehet, ám a legutóbbi ásatások során felfedezett pecsét végül ezt be is bizonyíthatja. A tárgyi lelet Liu Hong (Ling Ti) császár, Huan Ti utódjának a nevét tartalmazza.

A kutatók elemezték a történelmi feljegyzéseket, amelyek szerint az utód az uralkodó a halála után mauzóleumot épített Liu Zhi számára.

A szakemberek ebből arra következtettek, hogy ha a pecsét a mauzóleumban van jelen, akkor az arra enged következtetni, hogy a sír csakis a császáré lehetett.

A mauzóleum a kínai Luoyang városában található, valahol itt Forrás: Shutterstock/LiveScience

A császár sírjának helyéről szóló korábbi dokumentumokkal együtt a felfedezés szinte biztossá teszi, hogy ez Huan Ti császár sírja

– mondta Wang Xianqiu, a Luoyang városi kulturális emlékek és régészeti kutatóintézet munkatársa, a mauzóleumi ásatások vezetője a Xinhua hírügynökségnek, amit a LiveScience online tudományos portál idéz.

A feltárt mauzóleum egy kőből készült komplexum, számos folyosóval, udvarral és vízelvezető rendszerrel.

Ki volt Liu Zhi császár?

Liu Zhi császár hatalmas viszályok idején uralta Kínát. Uralkodását gyakori éhínség, lázadás és véres tisztogatás jellemezte. Sima Guang, 11. századi történész szerint „tönkretette Kínát, amíg hatalmat gyakorolt az ország felett". És a császár hogyan reagált a problémákra? Rendszeresen meggyilkoltatta a palota tisztviselőit.

159-ben például kivégeztette Liang Ji-t, azt a magas rangú tisztviselőt, aki segítette a hatalomra jutását.

A feljegyzések szerint a férfi családjának nagyobb részét is halálra ítélte, csakúgy, mint a következő években más tisztviselőket. Az elégedetlen hangok ettől függetlenül fel-felbukkantak, ám a lázadásokat mindig véres katonai megtorlások követték.

A kínai császár véres kézzel uralkodott Forrás-képillusztráció: Pinterest

Huan Ti császár azonban nem csak az erőszakot kedvelte, hanem a szebbik nemet is. Egy történelmi beszámoló szerint több mint 5000 ágyast tartott a háremében, ami állítólag további megterhelést jelentett a birodalom pénzügyeiben.

„Úgy hallottam, hogy a császári háremben öt-hatezer kiválasztott ágyasa van Önnek, és még egy sor kísérő rajtuk kívül. Az ártatlanok kimerültek a haszontalan nők támogatásához szükséges adóztatásban: a hétköznapi emberek az egész birodalomban kétségbeesett szegénységben élnek" –mondta az uralkodónak a feljegyzések szerint 167-ben egy Xun Shuang nevű férfi, aki állásra jelentkezett a palotában; miután jókedvében találta a császárt, a kivégzés helyett felvette.

Liu Zhi 168 januárjában, 36 éves korában halt meg, de nem tudni, hogy mi volt a halála pontos oka. A mauzóleumot, amelyben végül eltemették, ismeretlen okból a „megértés dombjának" nevezték el.