A European Heart Journal c. folyóiratban publikált tanulmány szerint a teljesen absztinensekhez képest már a napi egyetlen alkoholos italt fogyasztóknak is a pitvarfibrilláció 16 százalékos kockázatnövekedésével kell számolniuk.
A tanulmány átlagos (medián) utánkövetési ideje csaknem 14 év volt.
Az eredmények számszerűen azt jelentik, hogy míg az alkoholt egyáltalán nem fogyasztók körében a vizsgálat időtartama alatt 100-ból 4 esetben jelentkezett pitvarfibrilláció, már a legkevesebbet italozók körében is 100-ból 5-ször alakult ki ez a probléma.
A legkisebb alkoholfogyasztású csoportban egyesek csak heti 1-2 italt fogyasztottak, és a rendszeresebben ivók – a csoport több mint 75 százaléka – sem gördített le napi egy italnál többet. A kutatás szempontjából egy 12 g etanolt tartalmazó italadag – 1.2 dl bor, 3.3 dl sör vagy 4 cl rövid – számított egy italnak.
Régóta ismeretes, hogy a rendszeresen sok alkoholt fogyasztók körében gyakrabban alakul ki szívelégtelenség, ez pedig növeli a pitvarfibrilláció kockázatát. Viszont eddig úgy tűnt, hogy az alkoholtól való teljes tartózkodás sem kifizetődő, mivel több tanulmány is arra jutott,
hogy a szigorú absztinencia kissé növeli a szívproblémák rizikóját
a mértékkel történő alkoholfogyasztáshoz képest, fenntartva, hogy a kockázat ismét meredeken emelkedik a masszív italozóknál. Az alkoholfogyasztás és általánosságban a szívbetegségek kockázata közötti összefüggést tehát az eddigi ismeretek szerint egy „J" alakú görbével lehetett jellemezni.
Konkrétan a pitvarfibrillációra nézve ugyanakkor nem vizsgálták eddig ennek a tételnek az érvényességét. A hamburgi Egyetemi Szív- és Érrendszeri Központ kardiológus konzultánsa, Renate Schnabel professzor által vezetett mostani kutatás arra jutott, hogy bár a szívelégtelenségre csakugyan fennáll a „J" alakú összefüggés, vagyis a szerény mértékű alkoholfogyasztás előnyös a teljes absztinenciához képest,
a pitvarfibrillációra ugyanez nem mondható el, melynek rizikója az absztinensekben a legalacsonyabb.
Az eredményből egyértelműen következik, hogy a mértékkel italozókban a pitvarfibrillációt nem szívelégtelenség, hanem valamilyen független tényező váltja ki.
„Tudomásunk szerint ez az eddigi legnagyobb tanulmány, amely az alkoholfogyasztás és a pitvarfibrilláció előfordulása közötti összefüggést vizsgálja hosszú időtávon az általános népességben – nyilatkozta Schnabel.
– A korábbi kutatások nem rendelkeztek a szükséges statisztikai erővel a kérdés tisztázásához, bár kétségkívül rámutattak az alkoholfogyasztás és az egyéb szívproblémák, így a szívroham és a szívelégtelenség közötti kapcsolatra. Tanulmányunk ellenben alkalmas annak bizonyítására, hogy már egészen csekély mértékű rendszeres alkoholfogyasztás is növelheti a pitvarfibrilláció kockázatát."
„Ez a következtetés azért fontos, mert a rendszeres mérsékelt alkoholfogyasztás, például a napi egy pohár bor szívvédő hatását széles körben, így a sajtóban is szokás hirdetni. Az eredmények azonban azt mutatják, hogy ez az ajánlás csak úgy fenntartható, ha mérlegre tesszük az alkoholnak valamennyi szív- és érrendszeri betegségre, köztük a pitvarfibrillációra gyakorolt hatását" – tette hozzá Schnabel.
A szerzők öt közösségi – tehát nem kórházi – kutatás adatait elemezték, melyekben öt országból – Svédországból, Norvégiából, Finnországból, Dániából és Olaszországból – összesen 107.845 ember vett részt.
Az önként jelentkező résztvevők
a kutatáshoz való csatlakozásukkor, valamikor 1982 és 2010 között orvosi vizsgálatokon estek át,
és adatokat szolgáltattak a kórtörténetükről, az életvitelükről (beleértve az alkoholfogyasztást és a dohányzást), a foglalkoztatotti státuszukról és a végzettségükről. A résztvevők közül 100.092-nek a csatlakozás idején nem volt pitvarfibrillációja. A medián életkoruk ekkor közel 48 év volt; a legfiatalabb résztvevő 24, a legidősebb 97 éves korában csatlakozott a vizsgálathoz.
Az átlagosan 14 éves megfigyelési időszak alatt 5 854 embernél alakult ki pitvarfibrilláció. Az alkoholfogyasztás és a pitvarfibrilláció kockázata közötti összefüggés hasonló volt férfiakban és nőkben, bármilyen alkoholos ital fogyasztása esetén.
A napi egy alkoholos italt fogyasztóknál a teljes absztinensekhez képest 16 százalékkal gyakrabban alakult ki a szívműködési zavar; a napi egy és két adag között fogyasztóknál ez a kockázatnövekedés 28 százalékra, a 4-nél többet fogyasztóknál pedig már 47 százalékra emelkedett.
Hogy pontosan milyen módon váltja ki a hosszú időn át gyakorolt mérsékelt alkoholfogyasztás a pitvarfibrillációt, az egyelőre nem ismert. Más tanulmányokból annyit tudunk, hogy a rövid időn belül, mondjuk egy karácsonyi-szilveszteri periódus vagy akár csak egy bulis hétvége alatt megivott nagy mennyiségű szesz ún. „ünnepi szívbetegséget" válthat ki egyesekben, valamint hogy a pitvarfibrillációra hajlamos betegekben már kis mennyiségű alkohol is szívritmuszavart okozhat. A kutatók a tanulmány korlátai között említik azt,
hogy az elfogyasztott ital mennyiségét és fajtáját a résztvevők önbevallásos formában közölték,
akik a tényleges mennyiségnél esetleg kicsit kevesebbet írtak be a kérdőívekbe, illetve hogy a hosszabb időközönkénti adatszolgáltatás miatt az alkalmi – ünnepi, bulizós – nagy piálások nem is kerültek az adatgyűjtők látókörébe.
További limitációt jelent, hogy a pitvarfibrilláció esetenként tünetmentes lehet, így egyeseknél felderítetlen maradhatott; hogy a tanulmányban csak európai felnőttek vettek részt, ezért az eredmények érvényessége más népességekre nézve kérdéses; s végül, hogy a tanulmány leíró jellegű, ezért csak az alkoholfogyasztás és a pitvarfibrilláció közötti statisztikai kapcsolatot tudja kimutatni, az ok-okozati viszonyt nem.
A cikket kísérő szerkesztői kommentárjukban Jorge A. Wong és David Conen, a kanadai McMaster University Népegészségügyi Kutatóintézetének munkatársai így fogalmaznak: „Együtt azzal a közelmúltban megjelent randomizált vizsgálattal, amely megmutatta, hogy az alkoholfogyasztás visszafogása mérsékli a pitvarfibrilláció előfordulási esélyét, a most publikált adatok is arra vallanak,
hogy az alkoholfogyasztás csökkentése fontos lehet a pitvarfibrilláció megelőzésében és kezelésében.
- Fontos hangsúlyozni, hogy a csekély-mérsékelt mértékű alkoholfogyasztás további csökkentésének pitvarfibrillációra kifejtett kedvező hatását együtt kell mérlegelnünk azzal a szintén kedvező hatással, amelyet a mérsékelt alkoholbevitel az egyéb szív- és érrendszeri betegségekre gyakorol. Annak eldöntése, hogy a kis mennyiségű alkohol nettó hatása végső soron hasznos vagy káros, további, ideális esetben randomizált vizsgálatokat igényelne. Addig is mindenkinek a saját józan és informált megfontolására van bízva, hogy saját magára nézve kifizetődőnek és biztonságosnak tartja-e a legfeljebb napi egy alkoholos ital elfogyasztását."