A régészek a Supe folyó völgyében található, a fővárostól, Limától 182 kilométerre fekvő Caral városába látogató AFP csapatának elmondták, hogy a földfoglaló inváziók és pusztítások márciusban kezdődtek, amikor a világjárvány miatt országos bezárásokat rendeltek el a hatóságok.
Vannak olyan emberek, akik betértek erre az állami tulajdonú területre, ahol növényeket ültettek, kunyhókat emeltek és munkagépekkel dolgoztak
– mondta Daniel Mayta régész az AFP-nek, amit a ScienceAlert online tudományos portál idéz. – Ez rendkívül káros és komoly veszélyt jelent az ötezer éves, kulturális bizonyítékokra, amelyeket megsemmisítettek.
Caral az időszámítás előtt 3000 körül alakult ki, amely az amerikai civilizáció első központja vagy más néven bölcsője volt, és amely az egyiptomi fáraókkal és a nagy mezopotámiai városállamokkal egy időben létezett.
A földfoglalók a járvány miatt elrendelt 107 napos lezárás során kihasználták a minimális rendőri felügyeletet és elfoglalták a világörökségi helyszínnek számító Chupacigarro régészeti lelőhely tíz hektárját, ahol avokádót, gyümölcsfákat és limababot ültettek.
Az itt letelepedett családok most sem akarnak elmenni, pedig tisztában vannak azzal, hogy emiatt könnyen börtönbe is kerülhetnek.
Olyan emberektől kapunk fenyegetéseket, akik a világjárvány adta lehetőségeket kihasználva elfoglalják a régészeti lelőhelyeket, ahol mindent elpusztítanak, amivel találkoznak
– mutatott rá Ruth Shady, aki 1996 óta irányítja a terület régészeti feltárásait és akit többször is halálosan megfenyegettek, ezért jelenleg védelem alatt él Limában.
A 74 éves szakértő az elmúlt negyed évszázadot azzal töltötte, hogy megpróbálta megfejteni az egykori civilizáció társadalomtörténetét és örökségét, például azt, hogy az általuk alkalmazott építési technikák hogyan tudtak ellenállni a földrengéseknek a geológiai szempontból igen aktív régióban. Ahogy fogalmazott,
ezek az ötezer éves struktúrák a mai napig stabilak maradtak, és ma már Peruból és Japánból származó építőmérnökök alkalmazzák az itt használt a technológiát.
A 66 hektáros Caralt az UNESCO 2009-ben nyilvánította a világörökség részévé.