Szeizmológusok nyilatkoztak a hazai földrengés-veszélyeztetettségről

Az 1956-ban Dunaharaszti térségében kipattant földrengés súlyos károkat okozott a településen

Az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Geodéziai és Geofizikai Intézetének részeként működő Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium munkatársai a hazai földrengéskutatás történetéről és a magyarországi földrengés-veszélyeztetettségről írtak összefoglaló cikket. Az obszervatórium állomáshálózatának legfőbb célja az, hogy megbízható információkat szolgáltasson Magyarország és környezete szeizmikus aktivitásáról, illetve adatokat biztosítson egy sor fontos elméleti szeizmológiai kutatáshoz, ezzel is segítve a hazai földrengés-veszélyeztetettség meghatározását.

A földrengéskutatás rövid hazai története

Magyarországon a földrengések tudományos igényű kutatásának kezdetét az 1810-es móri földrengéstől számíthatjuk, amikor Tomcsányi Ádám és Kitaibel Pál bejárta az érintett vidéket, majd egy 1814-ben megjelent közös dolgozatban közzétette a földrengés felszíni hatásainak izovonalas térképét.

Kitaibel Pál magyar természettudós, botanikus és kémikus Forrás: Wikimedia Commons

Szervezett magyarországi földrengéskutatásról az 1880-as, 6,3-as magnitúdójú zágrábi földrengést követően beszélhetünk.

1881-ben megalakult a Magyarhoni Földtani Társulat Földrengési Állandó Bizottsága, a Magyar Királyi Földtani Intézet 1882-es évkönyvében pedig megjelent Hantken Miksa részletes jelentése a témában.

Hantken Miksa bányamérnök, geológus 19. századi fotográfián Forrás: Gyűjthető Múlt

1902 januárjában Budapesten,

a Magyar Királyi Földtani Intézet Stefánia úti palotájában üzembe helyezték az első hazai szeizmográfot.

Az 1904-ben megalakuló Nemzetközi Szeizmológiai Társaság első főtitkára a magyar tudós, Kövesligethy Radó lett, aki több mint egy évtizeden át töltötte be ezt a posztot.

Kövesligethy Radó geofizikus és csillagászt tekintjük a modern hazai szeizmológia megteremtőjének Forrás: Researche Gate

1905-ben az MTA támogatásával megalapította a Budapesti Földrengési Obszervatóriumot és a Nemzetközi Földrengési Számoló Intézetet, amelyeket 1912-ben Budapesti Földrengési Obszervatórium néven egyesítettek. A megalakítás óta eltelt idő számos szervezeti változást hozott az Obszervatórium életében. Az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Geodéziai és Geofizikai Intézetének részeként működő obszervatórium 2012-ben vette fel Kövesligethy Radó nevét.

Szeizmológiai hálózat és kutatás Magyarországon

A Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium (KRSZO) munkatársai jelenleg összesen 41 széles sávú állomást működtetnek az ország területén, melyekből 15 állandó, 26 pedig a 2015 és 2019 közötti nemzetközi projektek keretében telepített ideiglenes állomás.

Az állomáshálózat megbízható információkat szolgáltat Magyarország és környezete szeizmikus aktivitásáról,

illetve adatokat biztosít a jelentősebb elméleti szeizmológiai kutatásokhoz.

Gráczer Zoltán tudományos munkatárs a mérőeszközök eredményét nézi a Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriumban Forrás: MTI/Soós Lajos

A hazai szeizmológiai kutatás célja a Pannon-medence kéregszerkezetének megismerése, a földrengések kialakulásához vezető folyamatok megértése, a rengések fészekmechanizmusának és más jellemzőinek,

valamint hazánk földrengés-veszélyeztetettségének a meghatározása.

A Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium szeizmológiai állomásai és telepítésük időszaka Forrás: Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium

Ehhez a jelenkori szeizmicitás megismerésén kívül szükséges a korábbi, akár műszeres adatokon, akár történeti feljegyzéseken alapuló földrengések ismerete, valamint azok gyakoriságának, statisztikai tulajdonságainak vizsgálata is.

A Kárpát-medence területén Kr.u. 456 és 2007 között kipattant földrengések térképe Forrás: Tóth László

Szintén idevágó kutatásokat folytatnak az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálatnál is. A szakemberképzést elsősorban az ELTE földtudományi képzése biztosítja.

A magyarországi földrengés-veszélyeztetettségről

A Kárpát-medence – földtani szempontból a Pannon-medence –, valamint a környező hegyláncok mozgása, gyűrődése máig folyamatban van.

A Kárpát–Pannon térségben – annak sajátos geodinamikája miatt – bárhol előfordulhat földrengés.

A hazai földrengésveszély mértéke átmenetet képez a szeizmikusan aktív mediterrán térség és a tektonikailag stabil kelet-európai platform között.

A Földközi-tenger medencéje egy ingressziós süllyedék, amely a Tethys-óceán bezáródása folyamán alakult ki. Az ütköző afrikai és eurázsiai lemezhatár a mediterrán medence területén fekszik, és ezért számít szeizmikusan aktív területnek Forrás: Wikimedia Commons

A veszélyeztetettség itt egyértelműen kisebb, mint tőlünk délebbre, és sokkalta kisebb annál, mint ami a Csendes-óceán körül jellemző, mindamellett mégsem lehet kizárni olyan szeizmikus események eshetőségét, amelyek akár súlyos következményekkel is járhatnak. 1763-ban például Komárom, 1834-ben pedig a magyar-román határ közelében található Érmellék térségét sújtotta a tavalyi zágrábihoz hasonló katasztrófa.

Az 1763-as földrengésben megsérült zsámbéki apátsági templom romjai Forrás: Elter Tamás

A huszadik század folyamán 1911-ben Kecskeméten, 1925-ben Egerben, 1956-ban Dunaharasztiban keletkezett 5-ösnél nagyobb, jelentősebb károkat okozó földrengés.

Az 1956-ban Dunaharaszti térségében kipattant földrengés súlyos károkat okozott a településen Forrás: Dunaharaszti Városi Könyvtár

A statisztikák alapján tehát azt mondhatjuk, hogy hazánkban

átlagosan 40–50 évente fordulnak elő 5-ösnél nagyobb magnitúdójú földrengések,

ami azt jelenti, hogy egy Magyarországon élő ember jó eséllyel tapasztal meg érzékelhető földrengéshullámokat élete során.

Dunaharasztiban több, mint 3000 épület sérült meg az 1956-os földrengés alkalmával Forrás: Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium

A 2020. december 29-én Horvátországban keletkezett, 6,3 magnitúdójú földrengés beérkező hullámai néhány magyarországi állandó szeizmológiai állomáson (Becsehely, Sopron, Budapest, Piszkéstető, Tarpa). A képen jól láthatók a nagyobb távolságokban levő állomásokhoz később beérkező, csökkenő amplitúdójú (ld. függőleges skála), és a terjedés során egyre jobban széthúzódó hullámcsomagok.

Forrás: Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium

A földrengéssel kapcsolatos lakossági tájékoztatás, illetve a lakossági segélykérő bejelentések fogadása az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság feladata. A földrengések kutatását, és az ebből eredő talajmozgások intenzitásának a meghatározását azonban a lakosság is hatékonyan segítheti azzal, ha a veszély elmúltával megosztja az észlelt földrengéssel kapcsolatos megfigyeléseit, tapasztalatait a kutatásokat végző szeizmológusokkal és az obszervatóriummal. Ezt egy interneten elérhető kérdőív kitöltésével bárki megteheti ezen a linken.

(Forrás: Eötvös Loránd Kutatási Hálózat/ Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium)