Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A ma, közép-európai idő szerint 12 óra 19 perckor kipattant földrengés epicentruma a magyar határtól alig száz kilométerre, a horvát fővárostól Zágrábtól pedig 42 kilométerre, délkeletre volt. A Richter-skála szerint 6,3-as magnitúdójú rengés jóval nagyobb erejűnek bizonyult a tegnapi, 5,2-es erősségű földlökésnél.
A mostani szeizmikus esemény az úgynevezett sekélyfészkű rengések közé tartozik,
és amely a földkéregben, hozzávetőleg öt kilométeres mélységben pattant ki.
A szeizmikus lökéshullámot Magyarországon a határhoz közeli vidékeken, elsősorban Baranya megyében lehetett jól érezni, de az ország északkeleti vidékét leszámítva, szinte mindenhonnan érkeztek jelentések a rengés érzékeléséről.
Újabb rengések sem zárhatók ki, és a jövőben a mostanihoz hasonló, sőt, ennél erősebb szeizmikus események is bekövetkezhetnek a térség sajátos földtani viszonyai miatt.
A mediterrán medence középső, valamint északkeleti régióját, Olaszországot, a Balkán-félszigetet, illetve Törökországot mind a távoli, mind pedig a közelmúltban számos nagy erejű földrengés rázta meg.
A hazánkhoz földrajzilag viszonylag közel fekvő régió szeizmikus, illetve részben vulkáni aktivitásának gyökerei a földtörténeti múltba nyúlnak vissza;
olyan, több tíz millió éve zajló tektonikus folyamatokról beszélhetünk, amelyek napjainkban is tartanak,
az afrikai és az eurázsiai kontinentális lemezek ütközése miatt.
A mai Földközi-tenger geológiai elődje, a Tethys-óceán a mezozoikum (249 millió évtől 65 millió évig) elején még egy több ezer kilométer széles, Eurázsiát valamint a mai Afrikát, Dél-Amerikát, az Antarktiszt, és Ausztráliát magába foglaló hatalmas szárazulatot, a Gondwanát szétválasztó egyenlítői óceán volt.
A Gondwana széttöredezésekor Afrika, valamint az indiai szubkontinens megkezdte a több millió évig tartó északra nyomulását, fokozatosan bezárva a Tethys-óceánt.
A Tethys bezáródásának folyamata nagyjából 34 millió éve az oligocén kor elején fejeződött be, amikor India hozzáforrt az eurázsiai lemezhez, felemésztve a Tethys óceáni kérgét, és felgyűrve a Himaláját.(Ez a folyamat még napjainkban is zajlik.)
Ettől nyugatra az afrikai lemez ütközött az eurázsiai lemezzel, aminek nyomán elkezdődött az alpi hegységképződés,
a bezáródó Tethys „varratvonalában" pedig egy keleti-nyugati irányú ingressziós süllyedék alakult ki, a mai Földközi-tenger medencéje.
Az afrikai és eurázsiai lemez ütközésekor tört le Afrikáról az önálló életet élő adriai-apuliai lemezdarab. Az adriai tüskeként is emlegetett, zömében kontinentális kérget hordozó mikrolemez
a nagy eurázsiai lemeztől független önálló mozgást végez,
az eurázsiai lemezdarab egy része pedig a lemeztektonikában teljesen szokatlan módon, az adriai-apuliai mikrolemez alá nyomódott.
(Fő szabályként a kontinentális kéregnél sokkal vékonyabb és sűrűbb óceáni kéreg szokott a szárazföldi kéreg alá nyomulni. A bezáródó óceán kérgének alábukása, az úgynevezett szubdukció heves vulkáni és szeizmikus folyamatokkal jár együtt.) Azonban nemcsak az eurázsiai lemez,
hanem Afrika óceáni eredetű kéregmaradványai is az adriai-apuliai mikrolemez alá tolódtak,
ami miatt ez az itáliai félsziget középső-keleti részét, az Adriai-tenger medencéjét és Szlovénia teljes területét magába foglaló lemeztöredék még napjainkban is rotáló mozgást végez.
(Erre vezethető vissza többek között az Adriai-tenger keleti partvidékének emelkedése, valamint olaszországi partszakaszának egyidejű süllyedése.) A tektonikai értelemben gyors adriai-apuliai mikrolemez „szertelen" mozgása miatt óriási feszültség alakul ki a kéregben az ütköző lemezhatárokon, és ez okozza a térségben kipattanó, időnként igen erős földrengéseket.
Magyarország szerencsére nem számít szeizmikusan aktív területnek, ám a föld mélyén zajló erők folyamatosságát jól illusztrálja az az évente átlagosan kipattanó 100-200, a Richter-skála szerinti 2,5-ös erősségűnél kisebb hazai rengés, amelyeket csak műszerekkel lehet érzékelni.
Magyarországon átlag tízévente történik egy-egy 4,5-5-ös erősségű földrengés,
amelyek viszont már jól érzékelhetők, és kisebb károkat is okozhatnak.
A Horvátországban most történthez hasonló, a Richter-skála szerinti 6-os, vagy annál nagyobb erejű rengések azonban szerencsére nagyon ritkának számítanak Magyarországon.
Hazánk történelmében a mindeddig legerősebb szeizmikus esemény az 1763. június 28-án kipattant komáromi földrengés volt, amelynek erősségét 6,2-es, illetve 6,3-as erősségűre becsülik a szakértők. A komáromi földrengés 63 halálos áldozatot követelt, és rendkívül súlyos anyagi károkat okozott.
