A Vénusz légcsapójának (Dionaea muscipula) mágneses tere több mint egymilliószor gyengébb, mint a Földé. A Scientific Reports tudományos szaklapban közzétett, legújabb kutatások szerint ez valószínűleg a levelein keresztül áramló elektromos energia mellékterméke lehet.
Ez az első alkalom, hogy mágneses mezőt észleltünk egy konkrét növénynél
– mondta Anne Fabricant, a mainzi Johannes Gutenberg Egyetem és a németországi Helmholtz Mainz Intézet doktorandusz hallgatója, a tanulmány vezető szerzője a LiveScience online tudományos portálnak. – Talán azért, mert ahol elektromos aktivitás van, ott mágneses aktivitásnak is lennie kell.
Hozzátette: az elektromágnesesség törvényei szerint bármi, ami elektromos árammal rendelkezik, az mágneses teret is generál, ami ugyanúgy vonatkozik az emberekre, állatokra és növényekre. Ahogy arra a tudósok rámutattak,
a jelenség gyakoribb az élőlények között, mint ahogy első hallásra gondolnánk; épp ezért már nevet is adtak neki: biomagnetizmus.
Ám a legtöbb kutatás eddig leginkább az emberek és állatok ilyen mágneses mezőire összpontosított, a növényvilágnak kevesebb figyelmet szentelt.
Az új tanulmányban Fabricant és csapata apró üveg érzékelőket, úgynevezett „atomi magnetométereket" használt, amelyek érzékenyek a mágneses mezőkre. Ezután az elektromos energiát idéztek elő, amely a Vénusz légcsapján keresztül áramoltattak.
Ezek az úgynevezett „elektromos energia-törések" létfontosságú funkciót töltenek be a Vénusz légycsapójának működése közben
– mutatott rá Fabricant. – Ez arra készteti a növényt, hogy bezárja leveleit a rovarok körül, amikor a zsákmány a csapdára száll és az érzékelőket, az édes illatot árasztó, érzékelőszőrökkel ellátott csapdákat megérinti.
Ám a kutatók más módon, hő felhasználásával is stimulálták a növényt, majd megállapították, hogy a Vénusz légcsapója ekkor is mágneses teret hozott létre. Emiatt úgy gondolják, hogy ez hasonló lehet az állatok idegi impulzusai által generált szintekhez.