Ez történt a forradalom kitörésének napján, 1848. március 15-én

A forradalmi tömeg ellepte Pest utcáit

Március 15. a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja, az 1848-49-es polgári forradalom és szabadságharc kezdete.1989-ben volt először munkaszüneti nap, és 1990 óta számít ismét hivatalos nemzeti ünnepnek. Március 15. a magyar sajtó napja is egyben annak emlékére, hogy 1848-ban ezen a napon nyomtatták ki a magyar sajtó első szabad termékeit. Az 1848-as revolúciót tekinthetjük az 1867-es kiegyezés nyomán kibontakozó polgári progresszió közvetlen előfutárának.

A bécsi forradalom híre cselekvésre ösztönözte a márciusi ifjakat

A pesti Ellenzéki Kör, a fiatal értelmiségiek radikális csoportja 1848. március 5-én aláírásgyűjtő mozgalmat indított a pozsonyi diétán Kossuth Lajos két nappal korábban beterjesztett felirati javaslatának támogatására.

Az 1848-as pozsonyi országgyűlés megnyitója ( egykorú színezett litográfia) Forrás: Wkimedia Commons / Borsos József/August von Pettenkofen

Ez többek között

a közteherviselés, a politikai jogegyenlőség, a népképviselet és a független kormány megteremtését követelte.

Időpontul március 19-ét választották, mert ekkor tartották a József-napi vásárt, amelyet francia mintára reformlakoma követett volna Rákos mezején. Itt akarták ismertetni a javaslat alapköveteléseit forradalmi jelszavakká tömörítő Tizenkét pontjukat is, amelyet Irinyi József öntött formába.

1848 március 13-án kitört Bécsben a forradalom, és Metternich lemondásra kényszerült ( ismeretlen festő egykorú alkotása9 Forrás: Wikimedia Commons

Március 14-én este azonban megérkezett Pest-Budára az előző napi bécsi forradalom híre, és a Pilvax kávéházban összegyűlt ifjak cselekvésre szánták el magukat.

Elindítják a forradalmat a Pilvaxban gyülekező ifjak

Március 15-én reggel Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Jókai Mór és Bulyovszky Gyula megváltoztatta a diétához intézett Tizenkét pont bevezetését, és politikai fellépésüket indokoló kiáltványt fogalmazott meg.

Petőfi Sándor, a forradalom költője és a márciusi ifjak egyik vezéralakja (Barabás Miklós litográfiája) Forrás: Wkimedia Commons / Barabás Miklós

A pontok szövegét a politikai röplap műfajához igazították, két pontot összevontak, és a szövegbe bekerült a politikai foglyok szabadon bocsátásának követelése is. Ezt a kiáltványt olvasták fel a Pilvax kávéházban gyülekező ifjaknak, majd Petőfi elszavalta két nappal korábban írott, a március 19-i reformlakomára szánt költeményét, a Nemzeti dalt.

A Pilvax kávéház az 1840-es években ( egykorú akvarell) Forrás: Wkimedia Commons /Preiszler József

Ezután Petőfi és mintegy tíz társa a szemerkélő esőben elindult a Pilvaxból az egyetemre. Előbb az orvoskar hallgatóihoz, majd velük a politechnikum diákjaihoz, azután pedig együttesen a jogászokhoz vonultak.

Minden helyszínen elhangzott a kiáltvány és a Tizenkét pont,

Petőfi pedig elszavalta költeményét.

A forradalmi tömeg a Magyar nemzeti Múzeum előtt, 1848 március 15-én (Ismeretlen művész korabeli akvarellje) Forrás: Wkimedia Commons

A jogászok és az utca népének csatlakozásával mintegy kétezresre duzzadt, egyre lelkesebb tömeg Petőfi vezetésével átvonult a közeli Landerer és Heckenast nyomdához, a Hatvani (ma Kossuth Lajos) utca és a Szép utca sarkára.

Lefoglalták a nyomdát, kinyomtatták a Tizenkét pontot és a Nemzeti dalt

Az ifjúság vezetői a nép nevében lefoglalták a gépeket, és cenzúrázatlanul nyomtatták ki a Nemzeti dalt, illetve a Tizenkét pontot.

Kiosztják a Tizenkét pont és a nemzeti dal frissen kinyomott példányait a Landerer és Heckenast nyomda előtt összegyűlt tömegnek ( egykorú metszet) Forrás: Wikimedia Commons/ Vasárnapi Újság

Ez utóbbi így szólt:
"Mit kíván a magyar nemzet.
Legyen béke, szabadság és egyetértés.
1. Kívánjuk a sajtó szabadságát, a cenzúra eltörlését.
2. Felelős minisztériumot Buda-Pesten.
3. Évenkénti országgyűlést Pesten.
4. Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben.
5. Nemzeti őrsereg.
6. Közös teherviselés.
7. Úrbéri viszonyok megszüntetése.
8. Esküdtszék, képviselet egyenlőség alapján.
9. Nemzeti Bank.
10. A katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a külföldieket vigyék el tőlünk.
11. A politikai státusfoglyok szabadon bocsátassanak.
12. Unió.
Egyenlőség, szabadság, testvériség!"

A Tizenkét pont eredeti példánya Forrás: Wikimedia Commons

Kevéssel dél előtt Irinyi József személyesen osztotta szét a röplapokat, a szabad sajtó első példányait. A Tizenkét pont szövegén később kisebb változtatásokat hajtottak végre, az utolsó pontot így egészítették ki: "Unió Erdéllyel."

A Helytartótanács urai reszketni méltóztattak

A siker bátorságot öntött a kezdeményezőkbe, akik délután háromkor a Nemzeti Múzeumnál nagygyűlést tartottak,

majd az időközben tízezresre duzzadt tömeg a Pest városi tanácshoz vonult,

s rábírta annak tagjait, hogy csatlakozzanak követeléseikhez. Forradalmi választmány alakult, majd a nép elindult Budára, a Helytartótanácshoz.

A forradalmi tömeg ellepte Pest utcáit Forrás: Wkimedia Commons

Az óriási tömeg kíséretében érkezett választmányi vezetők: Nyári Pál, Pest megye alispánja, Rottenbiller Lipót, Pest város alpolgármestere és Klauzál Gábor, Csongrád vármegye követe adták elő a követeléseket.

Táncsics Mihály portréja (Barabás Miklós egykorú litográfiája) Forrás: Wkimedia Commons /Barabás Miklós

A sokaságtól megfélemlített Helytartótanács elfogadta a Tizenkét pontot, azonnal eltörölte a cenzúrát,

és szabadon bocsátotta börtönéből a sajtóvétség és izgatás vádjával 1847-ben elítélt Táncsics Mihályt, akit a tömeg diadalmenetben vitt át Pestre. Este a Nemzeti Színházban a Bánk bán díszelőadásával ünnepelték a forradalom győzelmét.

Kossuth Lajos a reformszellemű nemzeti liberális nemesség programjának fő megalkotója Forrás: Wkimedia Commons / August Prinzhofer

Ugyanezen a napon Pozsonyban az utolsó rendi országgyűlés alsótáblája határozatban jelentette ki, hogy Kossuth Lajos március 3-i felirati javaslatába beleérti az állami kárpótlás melletti jobbágyfelszabadítás és a teljes közadózás megvalósítását is. Az országgyűlési küldöttség a főrendek által is elfogadott felirattal Bécsbe utazott V. Ferdinánd királyhoz.

(Forrás: MTVA Sajtóarchívum)