Meddig lehetünk védettek a koronavírussal szemben?
2021. március 24. 17:02
Kecskemét, 2021. március 21.
Máttyássy Adrien osztályvezető főorvos az orosz Szputnyik V koronavírus elleni vakcinájával olt be egy háziorvos által beutalt nőt a kecskeméti Bács-Kiskun Megyei Oktatókórház oltópontján 2021. március 21-én.
MTI/Ujvári Sándor
Vágólapra másolva!
A semlegesítő antitestek szintje nagyon eltérő lehet a COVID-19-betegségből felépült betegek esetében; míg egyesek szervezetéből az antitestek néhány nap leforgása alatt eltűnnek, addig másokéban hónapokig, vagy akár évtizedekig kimutathatók ellenanyagok. A semlegesítő antitestek szintje és változása nagyban függ a betegség átvészelésekor megjelenő klinikai tünetek súlyosságától; komolyabb betegség esetén magasabb antitestszint alakult ki, ami hosszabb ideig fenn is marad a szervezetben. Az alacsonyabb ellenanyagszint azonban nem jelenti azt, hogy az illető ne lenne védett a koronavírus ellen, az erős T-sejtes immunválasz ugyanis hosszú távú védelmet biztosít. Ezekre az eredményekre jutott egy új kutatás, ami a The Lancet Microbe című orvostudományi szakfolyóiratban jelent meg.
A szingapúri Duke-NUS Medical School kutatói összesen 164 beteget vizsgáltak 6-9 hónapig. A szakértők a vérmintákban található semlegesítő antitestek, T-sejtek és immunmolekulák mennyiségét elemezték, majd a kapott adatokat felhasználva gépi tanuló algoritmussal megbecsülték, hogy idővel miként fog változni a páciensek ellenanyagszintje.
A semlegesítő antitestek mennyisége és változása alapján 5 csoportot állapítottak meg.
Az első, úgynevezett „negatív" csoportba tartozó személyeknél szinte egyáltalán nem volt kimutatható ellenanyag, ők a betegek 11,6 százalékát tették ki.
A második csoportba tartozó embereknél a betegség kezdetétől számított körülbelül 20 napig magas, majd nagyon gyorsan csökkenő semlegesítő antitestszintet mértek. Sok esetben 180 nappal a tünetek kezdetétől már nem volt kimutatható ellenanyagszint. Utóbbi csoport képviselői a páciensek 26,8 százalékát tették ki.
A harmadik csoportba azokat sorolták, akik szintén magas semlegesítő antitestszintet produkáltak az első 2-3 hétben, de a csökkenés lassú volt, és még 180 nap után is volt egyértelműen mérhető ellenanyag. A betegek 29%-ánál írták le ezt a jelenséget.
A negyedik csoport tagjainál a betegség kezdetétől számított 6 hónap múlva is magas semlegesítő antitestszintet mértek. A páciensek többsége (31,7 százaléka) ebbe a kategóriába tartozott, és jellemző volt rájuk, hogy súlyos tüneteket mutattak a kórlefolyás alatt.
Végül az ötödik csoportba tartoztak azok a személyek, akiknél a felépülés szakaszában jelentkezett jelentősebb antitestszint-növekedés. Ők abszolút kisebbségbe tartoztak, a betegek mindössze 1,8 százalékát tették ki.
A kutatás másik fontos tanulsága, hogy az alacsonyabb – vagy éppen kimutathatatlan – ellenanyagszint nem jelent védtelenséget a kórokozóval szemben.
Hat hónappal a fertőzés után ugyanis még a "negatív" csoport esetében is magas volt a sejtes immunitás alapját képező T-sejtes immunválasz.
Dr. Jakab Ferenc virológus Facebook-bejegyzése szerint a tanulmányból négy fontos tanulság vonható le.
A semlegesítő antitestek szintje nagyon eltérő lehet a COVID-19-ből felépült betegek esetében. Minden esetben ezt csak egyéni szinten lehet mérni.
61%-ban az átvészelt fertőzötteknek a tünetek kezdete utáni 180. napon is van „elégséges" semlegesítő antitestszintjük, tehát rendelkeznek valamilyen szintű védettséggel.
A semlegesítő antitestek szintje és változása nagyban függ a betegség átvészelésekor megjelenő klinikai tünetek súlyosságától. Súlyosabb betegség esetén magasabb antitestszint alakult ki, ami hosszabb ideig fenn is maradt a szervezetben.
Mivel az átvészelt betegek legalább 39%-ánál alacsony (vagy teljesen negatív) a semlegesítő antitestszint, így nagyon fontos a járványügyi intézkedések folyamatos betartása (maszkviselés, távolságtartás, kézfertőtlenítés).
A hosszabb távú, tartós immunitás elérése érdekében nagyon fontos az oltás felvétele és az átoltott lakosság arányának emelése.