Európa első gazdálkodóinak több ezer éves nyomaira bukkantak

Ezt a két lovat egymás mellé temették el, valamikor a középső bronzkorban

Egy óriási, több mint 5000 éves, hosszú sírfákkaé és kövekkel szegélyezett síremlékekből álló komplexum került elő Lengyelországban, miután a régészek egy szántóföldi növények vonalait vizsgálták egy olyan területen, amit előtte csak egy műholdas fényképen láttak.

Egy különleges kultúra emlékeit őrzi

A régészek több mint két évvel ezelőtt kezdték feltárni a vidéki területet Dębiany város közelében, Krakkótól mintegy 50 kilométerre északkeletre. Eddig hét neolitikum sírt, valamint egy kora középkori erőd maradványait, illetve két ló bronzkori temetkezési helyét találták meg a helyszínen.

Ám az ősi temető teljes terjedelme még nem ismert.

A tudósok most úgy vélik, hogy a temetkezési helyen körülbelül egy tucatnyi, 40 és 50 méter közötti sírhely található, amelyeket egykor földből, kövekből és mára már elkorhadt faoszlopok palánkjaiból készültek.

A régészek becslései szerint a lengyelországi ősi temető körülbelül 5500 éves Forrás: Jan Bulas

A szakemberek szerint a most felfelfedezett terület a tölcséres szájú edényeket használó kultúra emléke,

akiket az általuk készített jellegzetes fazekas edényekről neveztek el, és akikről azt gondolják, hogy ők voltak az első gazdálkodók Európában Krisztus előtt 4100 környékén.

Ez a megalitikus temető az egyik legnagyobb és legérdekesebb ilyen típusú helyszín Közép-Európában

– mondták Marcin Przybyła és Jan Bulas régészek a LiveScience online tudományos portálnak. – Rendkívül értékes adatokat szolgáltathat ennek a kultúrának a temetési szokásairól.

Egyedülálló felfedezésről beszélnek

A krakkói régészek először arra lettek figyelmesek, hogy a mező műholdas fényképén látható egyenes vonalakat, a növények növekedésében mutatkozó finom különbségeket, egy négyoldalú szerkezet föld alatti maradványai okozhatják. A szakemberek ellátogattak a helyszínre és modern eszközökkel felfedték, hogy hol bolygathatták meg korábban bármikor a talajt.

A műholdas képeken észlelt négyoldalas formáról végül kiderült, hogy egy kora középkori erőd és egy várárok, amely a 9. vagy a 10. századból származhat.

Ezt a két lovat egymás mellé temették el, valamikor a középső bronzkorban Forrás: Marcin Przybyła

Abból az időszakból, még mielőtt Lengyelország első királyságát 1025-ben megalapították volna. A későbbi ásatások során találtak még néhány, mintegy 5500 éves sírdombot is a középkor erőd határain kívül. A csontvázmaradványokat azonban egyelőre még keresik, ám a régészek a neolitikumi temetkezések nyomait is felfedezték az őket körülvevő földdombokban. A tudósok ezért most folytatják az ásatásokat, hogy még többet tudjanak meg a több korszakról árulko komplexumról.

Egyelőre azt feltételezik, hogy a középkori erődnek nem voltak állandó lakói, talán inkább egy katonai tábor lehetett.

Przybyła és Bulas szerint mindez azonban „egy egyedülálló felfedezés, amely segíteni fogja a tudományos munkát többek közt a 9. és a 10. században alkalmazott erődépítési technikák tanulmányozásában, amely viharos időszaknak számított a lengyel történelemben".