Az életben számos dolog kockázattal járhat, legyen szó egy szenvedély elhagyásáról, vagy akár az elutasítástól való félelem legyőzéséről, amikor egy vonzónak tartott embert megszólítunk.
Ám nem minden kockázat számít ugyanolyannak, és nem minden kockázatos lépés gazdagítja az életünket.
Éppen ellenkezőleg: vannak olyan kockázatok, amelyeket egyszerűen esztelenség vállalni, ilyen például a szerencsejáték, miközben a játékos tudja, hogy az esélyek ellene vannak.
Vitathatatlan, hogy azok a legsikeresebb emberek, akik általában tudják, hogy mely kockázatokat érdemes a megfelelő időben vállalni
– derül ki egy új tanulmányból, amelyet a Monash Egyetem és a Deakin Egyetem kutatói publikáltak és amit a ZME Science online tudományos portál idéz. – A sakk nagyszerű módja lehet a képesség fejlesztésének, például az úgynevezett költség-haszon elemzések elvégzése végett.
A Journal of Development Economics folyóiratban közzétett tanulmányban a kutatók 400, olyan 15-16 éves iskoláskorú gyereket toboroztak az Egyesült Királyságból, akik korábban még soha nem sakkoztak. Miután megtanították őket a játékra, a következő egy évben felmérték a kognitív képességeiket.
Az eredmények szerint a gyerekek jobban kezdték el kezelni a kockázatokat, miközben jobb eredményeket értek el a matematikában, de javultak a logikai és racionális gondolkodási képességeik is.
A tudósok szerint a sakk tehát tökéletesen bemutatta a jó és a rossz kockázatvállalás közötti finom határvonalat.
Hozzátették: néha egy bábu feláldozása csapdába csalhatja az ellenfelet, míg más esetekben rendkívül káros lehet. A vizsgálatból az is kiderült, hogy a sakkból tanult kockázatértékelés és a kockázatkerülés csökkentésének készsége hosszútávon előnyösnek bizonyult.
Fő megállapításunk az, hogy a sakk csaknem egy évvel a tesztek befejezése után is csökkenti a kockázatkerülés mértékét
– mutattak rá a szerzők. – Arra viszont nem találunk bizonyítékot, hogy a sakk jelentős hatással lenne más tanulmányi eredményekre, a kreativitásra és a figyelemre vagy a fókuszra.